"Elvileg biztonsággal gyógyítható az a betegség, amely
most a maroslelei Recski István halálát okozta. A tragédia nem az
orvosokon múlott, hanem a körülményeken. Ezek pedig sokkal
érdekesebbek annál az információnál, amelyet a megyei tiszti főorvos
több újságnak is elismételt – nyilván, mert erről kérdezték –: hogy
a papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához."
Elvileg biztonsággal gyógyítható az a
betegség, amely most a maroslelei Recski István halálát okozta. A
tragédia nem az orvosokon múlott, hanem a körülményeken. Ezek pedig
sokkal érdekesebbek annál az információnál, amelyet a megyei tiszti
főorvos több újságnak is elismételt – nyilván, mert erről kérdezték
–: hogy a papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához. A
boncolásnak még nincs eredménye, de a jelek szerint Szentesen valami
hasonló játszódik most le, mint ami nemrég a szomszéd megyében
történt. Igaz, ott jóval többen betegedtek meg. Viszont nem halt meg
senki.
Nyár derekán jelentek meg az első hírek arról, hogy a
békéscsabai baromfifeldolgozó munkásai között több tucatnyian
fertőződtek papagájkórral. Az ÁNTSZ járványügyi és
munka-egészségügyi vizsgálatot indított, és kiderült, hogy a
munkások nem használták a védőmaszkot. Az ellenőrök elmagyarázták a
dolgozóknak, hogy nagy felelőtlenség, amit csináltak: ugyanolyan,
mintha a lakatos védőszemüveg nélkül köszörülne, vagy pajzs nélkül
hegesztene. A dorgálás, a bírság hatott. De a tisztiorvosi szolgálat
járványügyi főorvosa azt is mondta, hogy sok munkás lázas betegen
dolgozott: csak akkor mentek el a rendelőbe, amikor már alig bírtak
lábra állni.
A szentesi üzem megbetegedett dolgozói között is
volt, aki először csak gyógyszert kért volna a háziorvosától. Akadt,
aki nem íratta ki magát, inkább pár napos szabadságra ment; azt
mondta, azért, mert így nem esik el az úgynevezett mozgóbértől, ami
jelentős összeg; a munkahelyet meg kell becsülni, főleg mifelénk.
Azt már nem tudjuk meg, hogy az ötgyermekes maroslelei férfi is így
gondolkodott-e. Az egyik helybeli képviselő úgy emlékezett rá, hogy
sohasem ment segélyért, pedig mehetett volna.
Persze tényleg
vannak borzalmas betegségek. Háziorvos ismerősöm szerint heteken át
rettegésben tarthatná az egész országot az a kollégám, aki
beszabadulhatna témáért a László-kórház fertőzőosztályára. Mifelénk
már csak történelemkönyvekből ismert kórokról írhatna; ez a
globalizáció, vagyis a gyakori utazások, a bővülő kereskedelem
mellékterméke. Egy-egy elszigetelt esetről van szó, ezek azért nem
fertőznek tovább, mert a védelem erős. A magyar egészségügy tényleg
fölkészült egy világjárványra, amelyről hónapok óta írnak az
újságok. Ezt a készültséget demonstrálták nemrég azzal, hogy a
miniszter munkatársaival együtt beadatta magának az új
oltóanyagot.
Biztos vannak nagyon jó szérumok. De szerintem a
lelei férfi halála egy olyan régi betegség tünete, ami ellen nálunk
most épp nincs védőoltás. Mert nincs az a háziorvos, aki meggyőző
választ tudna adni a lázasan is dolgozni akaró betegének arra a
kérdésére, hogy akkor honnan pótolja azt a tízezer forintot.