Tüneti kezelés
 Bakos András jegyzete

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-10-04 |

"Elvileg biztonsággal gyógyítható az a betegség, amely most a maroslelei Recski István halálát okozta. A tragédia nem az orvosokon múlott, hanem a körülményeken. Ezek pedig sokkal érdekesebbek annál az információnál, amelyet a megyei tiszti főorvos több újságnak is elismételt – nyilván, mert erről kérdezték –: hogy a papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához."
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Elvileg biztonsággal gyógyítható az a betegség, amely most a maroslelei Recski István halálát okozta. A tragédia nem az orvosokon múlott, hanem a körülményeken. Ezek pedig sokkal érdekesebbek annál az információnál, amelyet a megyei tiszti főorvos több újságnak is elismételt – nyilván, mert erről kérdezték –: hogy a papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához. A boncolásnak még nincs eredménye, de a jelek szerint Szentesen valami hasonló játszódik most le, mint ami nemrég a szomszéd megyében történt. Igaz, ott jóval többen betegedtek meg. Viszont nem halt meg senki.

Nyár derekán jelentek meg az első hírek arról, hogy a békéscsabai baromfifeldolgozó munkásai között több tucatnyian fertőződtek papagájkórral. Az ÁNTSZ járványügyi és munka-egészségügyi vizsgálatot indított, és kiderült, hogy a munkások nem használták a védőmaszkot. Az ellenőrök elmagyarázták a dolgozóknak, hogy nagy felelőtlenség, amit csináltak: ugyanolyan, mintha a lakatos védőszemüveg nélkül köszörülne, vagy pajzs nélkül hegesztene. A dorgálás, a bírság hatott. De a tisztiorvosi szolgálat járványügyi főorvosa azt is mondta, hogy sok munkás lázas betegen dolgozott: csak akkor mentek el a rendelőbe, amikor már alig bírtak lábra állni.

A szentesi üzem megbetegedett dolgozói között is volt, aki először csak gyógyszert kért volna a háziorvosától. Akadt, aki nem íratta ki magát, inkább pár napos szabadságra ment; azt mondta, azért, mert így nem esik el az úgynevezett mozgóbértől, ami jelentős összeg; a munkahelyet meg kell becsülni, főleg mifelénk. Azt már nem tudjuk meg, hogy az ötgyermekes maroslelei férfi is így gondolkodott-e. Az egyik helybeli képviselő úgy emlékezett rá, hogy sohasem ment segélyért, pedig mehetett volna.

Persze tényleg vannak borzalmas betegségek. Háziorvos ismerősöm szerint heteken át rettegésben tarthatná az egész országot az a kollégám, aki beszabadulhatna témáért a László-kórház fertőzőosztályára. Mifelénk már csak történelemkönyvekből ismert kórokról írhatna; ez a globalizáció, vagyis a gyakori utazások, a bővülő kereskedelem mellékterméke. Egy-egy elszigetelt esetről van szó, ezek azért nem fertőznek tovább, mert a védelem erős. A magyar egészségügy tényleg fölkészült egy világjárványra, amelyről hónapok óta írnak az újságok. Ezt a készültséget demonstrálták nemrég azzal, hogy a miniszter munkatársaival együtt beadatta magának az új oltóanyagot.

Biztos vannak nagyon jó szérumok. De szerintem a lelei férfi halála egy olyan régi betegség tünete, ami ellen nálunk most épp nincs védőoltás. Mert nincs az a háziorvos, aki meggyőző választ tudna adni a lázasan is dolgozni akaró betegének arra a kérdésére, hogy akkor honnan pótolja azt a tízezer forintot.


Továbbá:
Romák és cigányok
Jöhet az eső
Diplomaár
Elszigetelt eset
Üzenet az utókornak