Kurca-ügy: vitatott válaszok
 Borítékolták az újabb halpusztulást Szentesen

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-10-03 | Balázsi Irén

A természeti tényezők szerencsétlen összjátékával hozták összefüggésbe a szakemberek a hetekkel ezelőtti halpusztulást a Kurcában. A szentesi önkormányzat városfejlesztési bizottsága és a horgászok ezzel nem értettek egyet, hathatós beavatkozást sürgetve a főcsatorna megmentése érdekében.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Hathatós beavatkozás nélkül ismét szennyezett víz kerül a Kurcába. Fotó: Tésik Attila
A városfejlesztési és rendezési bizottság Baranyi Imre elnök vezetésével összehívta a minap a szakembereket, hogy tisztázzák: mi okozta a Kurcában a halpusztulást. A tanácskozásukat az is motiválta, hogy szerettek volna intézkedéseket kikényszeríteni a hasonló esetek elkerülésére. A legutóbbi halpusztulással kapcsolatban az Atikövizig szakaszmérnöke, Ötvös Mihály azt taglalta: a nagy mennyiségű csapadék hatására a Vekerben lévő szerves anyag rothadása miatt tömény szennyvíz mosódott be a Kurcába az I-es zsilip feletti részen. Ebből adódóan a víz oxigéntartalma nulla lett, ezért pusztult el a halállomány. A történtek után átmosatták a Vekert, a szennyvizet pedig a Tiszába emelték. A kárelhárításra – más munkákkal együtt – közel tizennyolcmillió forintot költöttek.

Az Atikövizig fontosnak tekintené a Veker kotrását, amely mintegy 160 millió forintba kerül. A Kurca teljes szakaszáról is el kellene távolítani az iszapréteget, mert a halpusztulás idején bebizonyosodott, hogy azon a szakaszon, ahol korábban megtörtént a kotrás, ott több volt az oxigén. Az Atikövizig főosztályvezetője, Fekete Endre azt állította: nem mérgezett, hanem szennyezett víz került a főcsatornába. A szakember szerint állattenyésztő telepekről nem kerülhetett szennyező anyag a csatornába. A cserebökényi pusztán ellenben volt egy vizes élőhely, onnan befolyt a víz a Vekerbe. Egyébként pedig a Kurca azon szakaszán, ahol a halpusztulás volt, már megint beborította a rucaöröm a víztükröt, s akár borítékolható az újabb kár.

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Kardos Sándor szerint a kárt nem lehet megelőzni, csak mérsékelni. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy nincs olyan tettes, aki a vízszennyezést elkövette, és akinek a számlájára lehetne írni a halpusztulást. S ez mindaddig bekövetkezik, amíg nem teszik élővé a rendszert. Érdemes elgondolkodni azon, hogy évente 30 milliót fordítanak állami pénzből kárelhárításra vagy 200 millióból kitakarítják a csatornákat. Csatlós Péter, a vízgazdálkodási társulat ügyvezetője több mint tíz éve javasolta: ők adnak frissítő vizet a Kurcába, ha az önkormányzat évente egymillió forintot szán rá. Nem tartottak rá igényt.

A horgászegyesület nevében Paczali Ferenc nem értett egyet a szakemberek állításaival. Ha nincs oxigén a vízben – magyarázta –, akkor feljönnek a halak pipálni. Ezek nem jöttek fel, csak a tetemek. A szerződésben ők azt vállalták, hogy megadott mennyiségű halat telepítenek a vizekbe évente. Ha ezt nem teszik, akkor megszegik a megállapodást. A városfejlesztési bizottság tagja, a fideszes Kálmán János és a szocialista párti Móra József sem tartotta elfogadhatónak a válaszokat. Az indítványukra azt javasolja a grémium az önkormányzatnak, hogy pályázatokkal is keressenek forrást a Kurca rendbetételére, kistérségi összefogással.


Huszonkét éves intelem

„A Kurca valamikor halbőségével, fáktól övezett bokros partjaival vonzotta a horgászokat, ugyanakkor nagyszerű kikapcsolódási lehetőséget nyújtott a természetet kedvelőknek. Vonzása ma is megvan, csakhogy a Veker-csatornával kapcsolatos újból és újból visszatérő gondok sokasága olyan helyzetet teremtett, ami maga után vonja a gyors beavatkozás, cselekvés szükségességét. Fokozni kellene a holtág természetes öntisztuló képességét, folyamatos vízcseréjét a városi szakaszon. A Kurcára ható sokrétű szennyező forrás csökkentése, illetve kiiktatása elengedhetetlen feladat, hogy ne csak a felső, hanem a többi szakasza is ideális horgászvíz legyen ismét." Ezeket a sorokat 1983-ban közölte a Horgász kalauz című lap. Nincs tehát új a nap alatt, pedig azóta is sok (szenny)víz lefolyt a Vekeren és a Kurcán.