Összefogásra buzdított az Iposz elnöke  Százhúsz éves múltja van a szentesi iparosságnak Ajánlja a cikket?         | 2005-09-26 | Balázsi Irén A szentesi ipartestület jövőre lesz százhúsz éves, a jelene és a jövője azonban bizonytalan. A vezetőik ennek ellenére az összefogást tartották a fennmaradás zálogának a hét végén tartott gyűlésükön. Szűcs György elnök szerint egy magyar kézműves nem lehet passzív. Fotó: Balázsi Irén „Panaszkodunk, kérünk, sürgetünk, véleményezünk, de önálló működésre nagyobb érdekek felkarolásához és végrehajtásához nincsen jogunk és módunk sem. Mások és a hatóságok nem érzik azt, hogy hol nyomnak bennünket a helytelen intézkedések és a korral járó bajok. Így kötött kézzel csak jajongunk, de az iparosság helyzetén önmagunk változtatni nem tudunk" – idézett Bőhm Sándor, a jövőre százhúsz éves szentesi ipartestület elnöke az 1898. évi közgyűlés részére készített elnöki jelentésből a hét végén tartott gyűlésükön. Úgy fogalmazott, hogy ezek a sorok nagyon kemények, de ma is a valóságot tükrözik sok esetben. Mégis bizakodással töltötte el a mestereket Kóka János gazdasági miniszter azon kijelentése, hogy a 870 ezer hazai vállalkozás 99 százaléka kis- és közepes méretű, a kormányzat azonban nem a vegetáló, rosszul gazdálkodó, ügyeskedő cégeket szeretné támogatni, hanem a tehetséges, szorgalmas vállalkozókat. A szaktárca vezetője azt is bevallotta az Iposz korábbi közgyűlésén, hogy tiszteli az iparosságot, mert képes eltartani saját magát és a családját, a mesterek önállóak, szabadok, nem függenek senkitől, s munkát adnak tízeknek, százaknak, ezreknek. Az Iposz országos elnöke, Szűcs György szerint sok iparos nem csatlakozik a szervezetükhöz, mert azt várják, hogy mások kaparják ki helyettük a gesztenyét. Egy magyar kézműves azonban nem lehet passzív – hangoztatta. A régi mondást idézve úgy buzdította a pesszimista mestereket, hogy összevetett vállal erős a sokaság. Úgy vélte továbbá: az iparosoknak a saját érdekükben egoistáknak kell lenniük, ám a céljuk elérése érdekében együttműködésre van szükség. Utalt arra, hogy az Alföldön már tíz százalék fölött van a munkanélküliségi ráta. Ennek ellenére tizenöt évvel a rendszerváltozás után is azt vallja Szűcs György, hogy Magyarországot a magyarok fogják felépíteni, nem akarnak külföldre menni. J övőre egyébként szerinte tovább emelkedik a munkanélküliek száma, főleg az építőiparban, a könnyűipar pedig már most a padlón van a kínai áruk beözönlése miatt. Az üzemanyagok magas ára miatt nehéz a fuvarozók helyzete is. Az állam ugyan nem tudja megfordítani a világban tapasztalható tendenciát, ám mégis próbál segíteni, ezt gesztusértékűnek nevezte az elnök. Egyébiránt pedig várják a mikrohitelt, és a nem EU-konform iparűzési adó megszüntetését. Az utóbbi eltörléséről úgy vélekedtek, hogy az önkormányzatok tönkremennek ettől.