Szentest sem támogatta a bizottság Ajánlja a cikket?         | 2005-09-24 | Csak Érdnek javasolja megadni a megyei jogú város címet a parlament önkormányzati bizottsága; a többi javasolt városnak – közöttük Szentesnek, Bajának és Esztergomnak – nem. A végső szót az országgyűlés mondja ki. Megyei város elnevezést kapott Szentes 1929-ben, melyet 1950-ig viselt. A Kurca-parti település volt továbbá Csongrád vármegye székhelye is hivatalosan 1878-tól, ténylegesen viszont csak a főtéri vármegyeháza elkészültétől, vagyis 1883-tól egészen 1950-ig. Az 1990-es évek elején felmerült olyan igény egyes csoportok részéről, miszerint a város kérje vissza a megyeszékhelyi státusát. Ez a próbálkozás azonban nem járt sikerrel. Most viszont négy fideszes és egy szabad demokrata országgyűlési képviselő 12 települést javasolt, hogy nyilvánítsák azokat megyei jogú várossá. Ezek között van például Baja, Esztergom, Érd, Pápa, Gyula és Szentes is. A honatyák előterjesztésükben a helységek történelmi múltjára és a jelenlegi kistérségekben betöltött szerepére hivatkozva kérték a jogállásuk megváltoztatását. Utoljára egyébként 1994-ben adtak megyei jogú városi státust. Ez a titulus azokat a településeket illeti meg, amelyek lélekszáma meghaladja az ötvenezret, és megyei feladatokat is ellátnak. Ha a bizottság javaslatát hagyja jóvá az országgyűlés, akkor a mintegy 30 ezer lakosú Szentes marad, ami volt: a kistérség központja. Még akkor is, ha országos hírű kórházában 120 ezer személy ellátásáról gondoskodnak.