|
Szentest sem támogatta a bizottság
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-09-24 |
|
| |
 |
 Csak Érdnek
javasolja megadni a megyei jogú város címet a parlament
önkormányzati bizottsága; a többi javasolt városnak – közöttük
Szentesnek, Bajának és Esztergomnak – nem. A végső szót az
országgyűlés mondja ki.
 |
|
 |
Megyei város elnevezést kapott
Szentes 1929-ben, melyet 1950-ig viselt. A Kurca-parti település
volt továbbá Csongrád vármegye székhelye is hivatalosan 1878-tól,
ténylegesen viszont csak a főtéri vármegyeháza elkészültétől, vagyis
1883-tól egészen 1950-ig. Az 1990-es évek elején felmerült olyan
igény egyes csoportok részéről, miszerint a város kérje vissza a
megyeszékhelyi státusát. Ez a próbálkozás azonban nem járt sikerrel.
Most viszont négy fideszes és egy szabad demokrata
országgyűlési képviselő 12 települést javasolt, hogy nyilvánítsák
azokat megyei jogú várossá. Ezek között van például Baja, Esztergom,
Érd, Pápa, Gyula és Szentes is. A honatyák előterjesztésükben a
helységek történelmi múltjára és a jelenlegi kistérségekben
betöltött szerepére hivatkozva kérték a jogállásuk megváltoztatását.
Utoljára egyébként 1994-ben adtak megyei jogú városi
státust. Ez a titulus azokat a településeket illeti meg, amelyek
lélekszáma meghaladja az ötvenezret, és megyei feladatokat is
ellátnak.
Ha a bizottság javaslatát hagyja jóvá az
országgyűlés, akkor a mintegy 30 ezer lakosú Szentes marad, ami
volt: a kistérség központja. Még akkor is, ha országos hírű
kórházában 120 ezer személy ellátásáról gondoskodnak.
|
 |
|
|
 |
| |