A térség politikusai azt
szerették volna megmutatni, milyen valós gondokkal küzdenek az itt élő
gazdálkodók. Mit jelent a magyaroknak, hogy csak negyed annyi területalapú
támogatást kapnak, mint a korábban csatlakozott országok gazdái.
Az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottságának küldöttségének azt is
elmondják: mitől lehetetlenült el az állattartás, és miért vannak
bajban a gabonatermesztők.
Az agrárkamara elnöke szerint a 2007-és 13 közötti időszakban
igazságosabb támogatási rendszerre lenne szükség az ágazat
talponmaradásához.
Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke elmondta az azonos
feltételekhez való hozzájutást sürgetik. A gond szerintük az, hogy
például a mostani cukorreform kapcsán, a jövő agráriuma kapcsán a
tizek rovására kívánnak a tizenötök javára dönteni. Azt mondják,
hogy csak egyenlő alapon lehet a továbbiakban beszélgetni."
A bizottság alelnöke szerint a támogatásokról szóló koppenhágai
megállapodás kötelező érvényű. A magyaroknak azonban nem csak a
hátrányokat, de az előnyöket is látniuk kellene. Azt kell
megvizsgálni milyen eszközök segíthetik az előrelépést.
Jean-Claude Fruteau az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága
alelnöke elmondta: a gabonatermesztés, az állattenyésztés vagy a
tejipar problémája nem csak Magyarországon áll fent. Ezek általános
gondok az Európai Unióban. A mi feladatunk az, hogy mindnyájan,
együtt, 25-en vizsgáljuk meg, hogy hosszú távon milyen lehetőségek
vannak ezeknek a problémáknak az elkerülésére- mondta a bizottság
alelnöke.
A delegáció a fábiánsebestyéni tehenészet megtekintése után a
szentesi, Árpád Agrár Rt. kertészetébe indult. Csütörtökön pedig
Bács-Kiskun megyébe látogatnak, ahol a politikusok Gráf József
szakminiszterrel folytatnak
tárgyalásokat.