Ahol valódi presztízskérdés a katonai képzés  Szabó István ezredes az USA nemzetvédelmi egyetemén tanult Ajánlja a cikket?         | 2005-09-07 | Blahó Gabriella Az Amerikai Egyesült Államok hadseregével ismerkedett Szabó István ezredes. A magyar katonák közül a szentesi elöljáró a kilencedik, aki a rendszerváltás óta tanulhatott az USA nemzetvédelmi egyetemén. Szabó István, a szentesi műszakiak parancsnokhelyettese egy évet töltött a tengerentúlon. Fotó: Tésik Attila Más világ – foglalja össze az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatait Szabó István, aki Washingtonban töltött egy esztendőt, s a minap tért haza. A szentesi műszaki dandár parancsnokának helyettese ösztöndíjasként tanulhatott a tengerentúlon, meghívást kapott az amerikai egyesített vezérkar főnökétől. Magyarország évente legfeljebb egy katonát jelölhet és küldhet hallgatóként az amerikai nemzetvédelmi egyetemre. Az ezredes szavai szerint óriási megtiszteltetés volt számára a lehetőség, a feladatnak pedig igyekezett maximálisan megfelelni. Az ott töltött egy évet hihetetlenül intenzív időszaknak nevezi, melyben levegővételre maradt csak idő a katonai tanulmányok mellett. Ami vele Amerikában történt, az első perctől az utolsóig a hadviselésről szólt, meséli. Az egyetemi csoportokat haderőnemek szerint állították össze, így egy tizenhárom-tizennégy fős társaság tagjai között akadt, aki a tengerészetet, a légierőt vagy éppen a műszakiakat képviselte. A mérnök-ezredessel együtt így egy képzeletbeli hadsereg vezetése oldotta meg az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati feladatokat. Tapasztalata szerint nem annyira a lexikális tudás, sokkal inkább a szabad véleménycseréből kialakuló közös gondolkodás jelentette a hallgatók előmenetelét. Mint mondja, aki Amerikában erre a kurzusra jár, később törvényszerűen magas beosztásba kerül a hadseregben. Az egyetemnek civil hallgatói is vannak: a Pentagon vagy a külügyminisztérium munkatársai számára természetes és egyben presztízskérdés a katonai képzés. Ott ülnek a padsorokban a fegyvergyártó konszernek alkalmazottai és vezetői is. A hadsereg legfontosabb feladatának most a terrorizmus elleni harc látszik. Erről a témáról is szó esett azokon az előadásokon, amelyeket Szabó ezredes szavai szerint az amerikai katonai és biztonságpolitikai döntéshozók tartottak – akik a politikát csinálják az államokban, közvetve pedig a világban. Emlékezetes marad számára az a nap, amikor Bush elnök beszédét hallgatta. Szabó István mérnök-ezredes arról számolt be, hogy nagyon sok segítséget kapott vendéglátóitól. Az északi földrészen töltött egy év alatt huszonnyolc államban járt és találkozott az ottani politikai, kulturális élet vezetőivel, több olyan ismeretségre tett szert, amelyet az európai gyakorlatokon kapcsolatként kamatoztathat Magyarország számára. Az amerikai tanulmányút kedvéért egy évre itthon hagyta a családját, a felesége két alkalommal utazott el hozzá. Egyszer jártak együtt New Yorkban, egyszer pedig Hawaii-on – az utóbbi területen az ezredes számára a katonai bázis volt a kijelölt tartózkodási hely. Nem túlzás, a szentesi műszaki dandár katonái tisztelettel fogadták az Amerikából megjött ezredest, akinek angol nyelvű diplomáján ez áll: a biztonságpolitikai tudományok magisztere. Nem csupán a különbségek érdekesek Egy magyar katona számára az amerikaiakkal való találkozás nem elsősorban az összehasonlítás miatt lehet érdekes, hiszen a két ország hadserege egymástól jelentősen eltér. Sokkal inkább értékes tapasztalat az a tény, amikor a két nemzet katonáinak hadviselési vagy viselkedési stílusa összehangolttá válik. Az államokban kétmillió ember szolgál a hadsereg kötelében, a lakossághoz képest az arányszám magasabb Magyarországon. Az amerikai katonák az egyetemen tényleg hamburgert fogyasztanak nagy kedvvel, s kimérten férfias barátságok jellemzőek az elöljárók és alárendeltek között.