|
Ahol valódi presztízskérdés a katonai képzés
Szabó István ezredes az USA nemzetvédelmi egyetemén
tanult
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-09-07 |
Blahó Gabriella |
| |
 |
 Az Amerikai
Egyesült Államok hadseregével ismerkedett Szabó István ezredes. A
magyar katonák közül a szentesi elöljáró a kilencedik, aki a
rendszerváltás óta tanulhatott az USA nemzetvédelmi egyetemén.
 |
|
 |
 |
Szabó István, a szentesi műszakiak
parancsnokhelyettese egy évet töltött a tengerentúlon. Fotó:
Tésik Attila | Más világ – foglalja
össze az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatait Szabó István,
aki Washingtonban töltött egy esztendőt, s a minap tért haza. A
szentesi műszaki dandár parancsnokának helyettese ösztöndíjasként
tanulhatott a tengerentúlon, meghívást kapott az amerikai egyesített
vezérkar főnökétől. Magyarország évente legfeljebb egy katonát
jelölhet és küldhet hallgatóként az amerikai nemzetvédelmi
egyetemre.
Az ezredes szavai szerint óriási megtiszteltetés
volt számára a lehetőség, a feladatnak pedig igyekezett maximálisan
megfelelni. Az ott töltött egy évet hihetetlenül intenzív időszaknak
nevezi, melyben levegővételre maradt csak idő a katonai tanulmányok
mellett. Ami vele Amerikában történt, az első perctől az utolsóig a
hadviselésről szólt, meséli. Az egyetemi csoportokat haderőnemek
szerint állították össze, így egy tizenhárom-tizennégy fős társaság
tagjai között akadt, aki a tengerészetet, a légierőt vagy éppen a
műszakiakat képviselte. A mérnök-ezredessel együtt így egy
képzeletbeli hadsereg vezetése oldotta meg az írásbeli, szóbeli vagy
gyakorlati feladatokat. Tapasztalata szerint nem annyira a lexikális
tudás, sokkal inkább a szabad véleménycseréből kialakuló közös
gondolkodás jelentette a hallgatók előmenetelét. Mint mondja, aki
Amerikában erre a kurzusra jár, később törvényszerűen magas
beosztásba kerül a hadseregben.
Az egyetemnek civil hallgatói
is vannak: a Pentagon vagy a külügyminisztérium munkatársai számára
természetes és egyben presztízskérdés a katonai képzés. Ott ülnek a
padsorokban a fegyvergyártó konszernek alkalmazottai és vezetői
is. A hadsereg legfontosabb feladatának most a terrorizmus elleni
harc látszik. Erről a témáról is szó esett azokon az előadásokon,
amelyeket Szabó ezredes szavai szerint az amerikai katonai és
biztonságpolitikai döntéshozók tartottak – akik a politikát
csinálják az államokban, közvetve pedig a világban. Emlékezetes
marad számára az a nap, amikor Bush elnök beszédét
hallgatta.
Szabó István mérnök-ezredes arról számolt be, hogy
nagyon sok segítséget kapott vendéglátóitól. Az északi földrészen
töltött egy év alatt huszonnyolc államban járt és találkozott az
ottani politikai, kulturális élet vezetőivel, több olyan
ismeretségre tett szert, amelyet az európai gyakorlatokon
kapcsolatként kamatoztathat Magyarország számára. Az amerikai
tanulmányút kedvéért egy évre itthon hagyta a családját, a felesége
két alkalommal utazott el hozzá. Egyszer jártak együtt New Yorkban,
egyszer pedig Hawaii-on – az utóbbi területen az ezredes számára a
katonai bázis volt a kijelölt tartózkodási hely. Nem túlzás, a
szentesi műszaki dandár katonái tisztelettel fogadták az Amerikából
megjött ezredest, akinek angol nyelvű diplomáján ez áll: a
biztonságpolitikai tudományok magisztere.
Nem csupán a különbségek
érdekesek
Egy magyar katona számára az
amerikaiakkal való találkozás nem elsősorban az
összehasonlítás miatt lehet érdekes, hiszen a két ország
hadserege egymástól jelentősen eltér. Sokkal inkább értékes
tapasztalat az a tény, amikor a két nemzet katonáinak
hadviselési vagy viselkedési stílusa összehangolttá válik. Az
államokban kétmillió ember szolgál a hadsereg kötelében, a
lakossághoz képest az arányszám magasabb Magyarországon. Az
amerikai katonák az egyetemen tényleg hamburgert fogyasztanak
nagy kedvvel, s kimérten férfias barátságok jellemzőek az
elöljárók és alárendeltek
között. |
|
 |
|
|
 |
| |