|
Erdélyben tanulta a bútorfestészetet
Önmagát adja a szentesi Kovács Ivánné
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-08-27 |
Balázsi Irén |
| |
 |
 Az
Iparművészeti Múzeum Élő népművészet című kiállításáról hozták haza
nemrégiben a szentesi Kovács Ivánné ékszeres dobozát, amely sok
alkotásához hasonlóan zsűrizett darab. A népi bútorfestő most annak
örül a legjobban, hogy önálló tárlatot rendeznek munkáiból a városi
könyvtárban.
 |
|
 |
 |
Kovács Ivánné hagyományos háromszéki
motívumokkal díszíti az alkotásait. Fotó: Karnok
Csaba | Három unokája van a szentesi
Kovács Ivánnénak, aki az egyik kislánynak már elkészítette a
kelengyés ládát. Ezt a darabot is zsűrizte a népi iparművészeti
tanács, akárcsak a legtöbb alkotását. A népélettel kapcsolatban
szinte minden érdekli Pirikét, s a korabeli tárgyakból nagy
gyűjteménye van a Daru utcai otthonukban. Ott van a műhelyben
például az 1849-ben készült faragott láda meg a még díszítésre váró
bölcső. Mint meséli: megint divatba jöttek a bölcsők, nemrégiben két
nagymama is kért tőle ilyet a születendő unokának. Barnára festi
ezeket a bútorokat Pirike, mert ez az alapszín harmonizál leginkább
a modern lakások berendezésével. Díszítésként pedig a háromszéki
motívumot használja.
A népművészettel egyébként 2000-ben
kezdett ismerkedni, amikor a férjét elkísérte egy íjásztáborba. Ott
összehozta a sors egy erdélyi bútorfestővel, László Ottiliával. Ő
hívta meg Kézdivásárhelyre Pirikét, aki tőle tanult meg a
természetes anyagokból készült festékekkel dolgozni. A környék
múzeumait bejárva összegyűjtötte a korhű motívumokat, amelyeket
mindmáig alkalmaz.
Szép darab a kontyos székpár, amely az
erdélyi háztartások jellegzetes kelléke: ha a fejek háttal vannak
egymásnak, akkor éppen perpatvar van a háznál, a vendéget nem
szívesen látják. Megmutatja a háromszéki szobabelsőt is, amellyel
közönségdíjat nyert tavaly a szegedi Natura nevű nemzetközi kézműves
kiállításon. Sikeresen képviselte alkotásaival hazánkat idén
tavasszal egy Nürnberg közeli településen rendezett Európa-napon,
ahol az unió tagállamaként Magyarország először vett részt. Az
ékszeres dobozát pedig nemrégiben hozták haza az Iparművészeti
Múzeum Élő népművészet című kiállításáról. Sok hazai városban is
bemutatkozott már Kovács Ivánné, ám most annak örül leginkább, hogy
lakóhelyén önálló kiállítást rendeznek októberben a városi
könyvtárban.
Egyébként mindig arra törekszik, hogy ne
kerüljön ki két egyforma munka a kezéből. A titkot pedig megtartja
magának arról, hogy pontosan milyen anyagokból keveri saját maga a
festéket a bútorokra, amelyeket fenyőfából készít a férje.
|
 |
|
|
 |
| |