Szentesről indult Júlia Dadája
 Náray Erika a pálya széléről került vissza a csúcsra

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-08-19 | Hollósi Zsolt

Öt főszerepet játszik párhuzamosan a Budapesti Operettszínházban a szentesi dráma tagozatról indult Náray Erika, aki most a Dadát alakítja a Rómeó és Júlia Dóm téri előadásain. A színművészeti után a Zeneakadémia dzsessz tanszakát is elvégző színésznő hosszú útkeresés után az elmúlt években jutott fel a csúcsra.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Náray Erika a Dada jelmezében Fotó: Schmidt Andrea
Húsz évvel ezelőtt Alföldi Róbert mellett osztálytársa, Náray (Nagy) Erika számított a szentesi dráma tagozatos gimnázium legígéretesebb tehetségének. Sokan azt jósolták, nagy drámai színésznő lesz belőle. Fel is vették a színművészetire, de a diploma után szinte eltűnt a pályáról.

Sokk után dzsessz

– Elegem lett mindenből, nem szerződtem le színházhoz. Az életem négy meghatározó éve volt az, amit a szentesi gimnáziumban töltöttem. Alföldi Robitól Hevesi Tamáson át Zsédáig a magyar színházi és zenei élet számtalan nagy egyénisége indult onnan. A csodálatos szentesi időszak után sokkhatást jelentett számomra a főiskola. Úgy éreztem, bement egy kíváncsi, lelkes, idealista lány, és kijött egy olyan, akinek semmi köze már a színészi pályához, utálja az egészet. Szerencsém volt, hogy a diploma után egy évvel összehozott a jó sorsom néhány zenésszel, akik rábeszéltek, hogy jelentkezzek a zeneművészeti főiskola dzsessz tanszakára. Miután zenei általános iskolába jártam, és nyolc évig csellóztam, rövid idő alatt sikerült felkészülnöm a felvételire. Akkoriban azt sem tudtam, hogy mi az a dzsessz, ezért bátran kezdtem énekelni. A pofátlanságom és a lelkesedésem vitt be a Zeneakadémiára, ahol négy éven át tanultam, közben pedig saját zenekarommal, a Golden Era of Jazz-zel havi húsz-harminc koncertet adtam. Rengeteg dzsessz standardet tanultam, sokat kluboztunk – mesél a kanyargós indulásról a Dóm téren az előadásra készülve Náray Erika.

Megszületett Kamilla

Főként Lengyel Györgynek köszönheti, hogy visszakerült a színi pályára. Két musicalfőszerepet is kapott tőle: a Chicagóban és A három testőrben játszott Pécsett és Debrecenben. Utána kisebb szerepekre meghívták a József Attila Színházba, és dolgozott a szinkronban is.

– Ezeket tanulás mellett is tudtam csinálni. Egy ideig a szinkronizálásból tartottam el magam, a kezdetektől fogva énekeltem az összes Walt Disney-film magyar változatában. Két éven át minden másnap este a Musical World című produkcióban léptem fel a Vigadóban, utána nyelvet tanultam New Yorkban, ahol rengeteg színházi előadást is megnéztem. Hazatérve férjhez mentem Bergendy István fiához, aki szintén zenész, basszusgitáron és bőgőn játszik. Hamarosan megszületett kislányunk, Kamilla. Amikor Kerényi Miklós Gábor lett a Budapesti Operettszínház igazgatója, társulatot szervezett, sok meghallgatást tartott, az egyikre én is elmentem. A Mozartban megkaptam Waldstätten bárónő szerepét, ami nagy találkozásnak bizonyult, óriási sikerem volt vele. A következő évadra már szerződést is kínáltak, mert a Rómeó és Júlia, a Helló! Igen?! és a Sweet Charity szereplőgárdájába is bekerültem. A Szépség és a Szörnyeteggel együtt már öt operettszínházi produkcióban játszom.

Szeme tűzben ég

– Az egyik kolléga azt mondta: amit az osztálytársaim tizenvalahány év alatt játszottak el, azt én most az utóbbi három évben bepótoltam. Keveseknek adatik meg, hogy a másodvonalból, szinte a pálya széléről visszatérve az egyik legnépszerűbb színház legjobb produkcióiban főszerepeket kapnak. Nagy bátorság volt a direktorunktól, hogy ennyire bízott bennem – véli a színésznő, aki esténként vastapsot kap a szabadtérin, amikor Júlia Dadájaként dzsesszes stílusban elénekli a Szeme tűzben ég kezdetű slágert.

– Azt is mondhatnám, a hangom akadályozott meg abban, hogy drámai színésznő legyek. De nem bántam meg. Ma nagyon népszerűek a zenés darabok, azokat a színészeket, akik jó hangi adottságokkal is rendelkeznek, beszippantják ezek a sikerprodukciók. A musicalekben is arra törekszem, hogy a játékomból kiderüljön: valaha prózai színésznőnek készültem. A Dada például ilyen szempontból is hálás szerep, az ember megcsillogtathatja benne a humorérzékét, karakterformáló tehetségét, azután pedig nagy drámai kiteljesedéssé is válhat az alakítása.