Nagyban tévedtek a szentesi nagybani piac létrehozói

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-08-12 | Balázsi Irén

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az 1999 tavaszán Torgyán József agrárminiszter által felavatott szentesi nagybani piac, mert nem találtak egymásra a termelők és a felvásárlók.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
A térség egyik legkorszerűbb nagybani piacát avatta fel Szentesen, a Szarvasi úton még 1999. március 27-én Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A 200 millió forintos beruházást az agrártárca is támogatta anyagiakkal. Akkoriban nagy volt az öröm a helybeli termelők körében, hogy nem kell távoli településekre szállítaniuk éjszakánként a portékáikat, így időt, energiát, pénzt takaríthatnak majd meg. A kilencvenes évek végén ezért nagy volt a várakozás a szentesi térségben, hogy a helybeli nagybanin megtalálják majd egymást termelők és felvásárlók. Nem így történt.

Nagybani piacként nem működött a mintegy harmincezer négyzetméter alapterületű létesítmény – mondta lapunk érdeklődésére Kovács István telephelyvezető. Szerinte azért nem üzemel a nagybani, mert a vásárlók nem jönnek el Szentesre. Romániából, Szerbiából és Horvátországból Szegedig mennek a kamionok, hogy a dorozsmai nagybanin pakolják meg mindenféle portékával a rakteret. A szentesi telepvezető úgy látja: egy ilyen létesítménynek az a rendeltetése, hogy helyet adjon az eladók és a vevők egymásra találásának. Szentesen eladó volt, mert a város a paprika- és paradicsomtermesztés egyik jelentős központja, ám a felvásárlóknak nem érte meg e két termékért idejönni. Kovács István azt is elmondta: a globalizálódó világban megszűnnek a nagybani piacok, mert az áruházláncok „lenyúlják" a zöldségforgalmat. Példaként említette a bécsi nagybanit, amelyet már bezártak.

A szentesi létesítményt már hosszabb ideje úgy igyekeznek fenntartani, hogy bérbe adják különböző cégeknek, vállalkozásoknak. A fedett csarnokrészekben van például villanyszerelő-műhely, ruhakereskedés, és három zöldségfelvásárló is bérel helyiségeket. Az Árpád Nagybani Piac Kft. többségi tulajdonosa az Árpád-Agrár Rt., de mintegy 120 magánszemély is tagja a társaságnak. A bérleti díjak többé-kevésbé fedezik a létesítmény fenntartási költségeit.

Almát termel a szentesi Badár Imre mezőgazdasági vállalkozó, aki a termést a Hosszúhegyesi Állami Gazdaságnak adja el léalmának. Mint mondta: azért nem a dorozsmai nagybanira viszi a gyümölcsöt, mert oda még a nyírségi termelők is szállítanak, és ők lenyomják az árat. A szentesi nagybani piac felépítését azért tartja elhibázottnak, mert ahogyan a járdát is ott kell megépíteni, ahol az emberek járnak, nem pedig a tervezők elgondolása alapján, úgy a nagybanira is ott van szükség, ahol a termelő és kereskedő találkozik. A dunántúli felvásárlóknak közelebb van Szeged, nem szólva arról, hogy ott minden zöldséget és gyümölcsöt megtalálnak.

Szentesen viszont jobbára csak paprika és paradicsom terem, ezekért nem utaznak pluszban vagy száz kilométert. Badár véleménye szerint az a baj, hogy a szentesi nagybani felépítése előtt nem körültekintően végezték el a piackutatást.