|
Karenina Anna a
pszichológusnál
Siker a nyári színház Szentesen
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-07-11 |
Blahó Gabriella |
| |
 |
 Megérintette a közönséget a nyári színház pénteki
előadása, amikor a SzeMaSzu Társulat jelenkori értelmezésben vitte
színre Karenina Anna történetét. A drámatanárok alkotta társaság az
élveboncolás után szórakoztató jelenetekkel oldotta a feszültséget,
és jó hangulatot teremtett a szentesi városháza udvarán.
 |
|
 |
 |
Szurmik Zoltán, Matos Ibolya és Szebeni
Zoltán drámatanárok – illetve a SZeMaSzu társulat színészei
Fotó: Vidovics Ferenc | A
világirodalom egyik legérdekesebb szerelmi háromszögének, az Anna
Kareninának jelenkori elemekkel árnyalt történetét vitték színre a
Horváth Mihály Gimnázium drámatanárai Szentesen, a nyári színház
egyik legizgalmasabb előadásán. A telt házas produkció iránti
várakozást erősítette, hogy előre nem lehetett tudni, sejteni sem,
milyen szerelmi háromszögről lesz itt szó: a darab első perceiben
felderengett, bár kimondva egyszer sem hangzott el, hogy a tragikus
sorsú, boldogságát kereső nőt boncolja élve a rendezés. A játékban a
szereplők a történet előadása mellett egymással helyet cserélve
ültek a pszichológusnál: az analízis központi szerephez jutott. A
pszichés megközelítés pedig nem adott megoldást, ahogyan a
lélekbúvár sem segít, legfeljebb elemez. A boncolásban széthulló
személyiségek visszatérve önmagukhoz, önmaguk nevében és önmagukért
szóltak. Anna nem halt meg, a férfiak túlélték egymást, bár a regény
eredeti üzenetét megőrizte a darab: egyszerre két férfihoz tartozni
nem lehet. Tolsztoj után Keserű Imre a tőle elvárható bátorsággal
nyúlt a történethez, kollégáival együtt izgalmas előadással
ajándékozta meg a nézőket. A darab azért is érdekes volt, mert a
közönség számára ismert, nap mint nap látott gimnáziumi tanárok új
személyiségekké lettek ezen az estén, színésznek, és nem Ibolyának
vagy Zolinak láttuk őket.
Anna Karenina után szórakoztató
etűdök következtek, ugyanarra a témára, a szerelmi háromszögre. A
némafilm korszakát idéző rendezésben vér folyt, és súlyos érzelmi
dráma övezte a párválasztást és a nőért folyó, természetesen az
egyik fél győzelmével végződő harcot – zongorán kísért és bemondott
közben Majtényi András zenetanár. Élénk kuncorászás és kacarászás
volt a reakció a vaskosnak tűnő, ám igényesen előadott szutykos
hordós jelenetre, amikor a szerető a kedves férjjel kipucoltatta a
tákolmányt, miközben ölelgette feleségét, míg végül valóban
elpróbálták az Anna Kareninát: a színészet vagy színészkedés határán
billegett az a bizonyos léc, amikor Anna kijelentette, hogy
dilettánsokkal nem dolgozik. A szobaszínházi jelleget az utolsó
jelenet adta meg, amikor Matos Ibolya, Szebeni Zoltán és Szurmik
Zoltán a padsorok közé ment és felszólította a jelenlévőket, hogy
hagyjanak fel a látszatházassággal, menjenek haza és mondják meg a
férjüknek vagy feleségüknek: itt a vége.
A darab meghívást
kapott a Művészetek Völgyébe, Kapolcson kétszer mutatják be az
előadást július végén. A nyári színház repertoárjában a hazai
színpadi produkciók legérdekesebb előadásai szerepelnek, a Tükör
alapítvány által vélelmezett szentesi közízlés szerint. A hétről
hétre telt nézőtér azt mutatja, Bertók Gyula és Szebeni Zoltán, a
szervezők általában jól választanak. Eszenyi Enikő és Milan Mikulcik
nyitott, legközelebb a Magyar Állami Operaház és a Pécsi Balett
táncművészei láthatók, azt követően pedig Mácsai Pál jelenléte emeli
a városháza udvarának várakozásteljes hangulatát.
|
 |
|
|
 |
| |