Nagy Zoltán is maga méri a fagylaltját  Triciklivel járja a fagylaltos a szentesi utcákat Ajánlja a cikket?         | 2005-07-02 | A szentesi Nagy Zoltán saját készítésű édességet árul a tricikliből, a fagyi miatt nagyon korán kel az egész család. A gyerekek rajonganak a csengős fagylaltoskocsiért, amelynek rendszáma a Keménykalap és krumpliorr című filmet idézi. Bagaméri után szabadon árul Nagy Zoltán Fotó: Blahó Gabriella Nagy Zoltán cukrászmester a régi idők bevált receptjeire esküszik, saját készítésű fagylaltot árul. A család minden tagja reggel nagyon korán kel, előbb megfőzik, majd hűtik a fagyit, ezután a családfő kocsira pattan, és nekivág a szentesi utcáknak. Főhadiszállása a kórház környéke, ahol mandulaműtét után enyhül a gyermeki fájdalom, és derül a kedv a kocsiban rejlő fagyinak köszönhetően. A cukrász egyszerre hatféle édességet rejt a hűtőben, a klasszikus összeállítás – vanília, csoki, puncs – mellett jut hely a bodzavirágnak, karamellának és epernek, de előfordul a citrom is. A nyári hónapokban a cukrászdát elhagyva az utcákon árul a mester, aki azt mondja: a jégkrém komoly konkurenciát jelent. Hozzáteszi, hogy az előre gyártott nagyüzemi termékeknek nincs olyan romantikája, mint a cukrászdai fagyinak, ráadásul a tricikli, amerre jár, csenget. A járgányra erősített ugyanis egy csengőt, melyet az ezernyolcszázas években készített valaki. Ő már egy kajánújfalui juhásztól kapta ajándékba, kifejezetten azért, hogy a kocsiján csengessen vele. Nagy Zoltán tapasztalatai alapján elmondta, hogy a gyerekek a kocsi láttán rendszerint azonnal szólnak a szüleiknek, hogy fagylaltot kérnek. De csak a nagyobbak, a felnőtt korosztály képviselői értik, miért is került a triciklire a Bagaméri 13-as rendszám, a Keménykalap és krumpliorr című örökbecsű magyar filmre utaló jelzés. A 13-as szám kíséri a Nagy család életét: eddig minden dolguk szerencsésen alakult. Ebédidőtől napnyugtáig véletlenül itt-ott fellelhető a fagylaltoskocsi, a cukrász munkáját lánya, Johanna segíti. Az ifjú hölgy kora délután rendszerint ebédet hoz az édesapjának, és átnyújtja a pult másik oldalára a kért mennyiségben az egymásra emelgetett gombócokat. A szentesi Nagy családban hagyománya van a mesterségnek, Zoltán édesanyja ebben az iparban alapozta meg a jövőt. A megélhetést biztosítja a cukrászat Nagyéknak, Zoltán pedig nem csak a fagylalt elkészítésével vállal nagy feladatot: a megrakott tricikli kétszáz kilogrammot nyom, s ő ezzel teker nap mint nap.