Hetvenöt éves a Szentesi VSC  A labdarúgás mellett első osztályú póló is volt Ajánlja a cikket?         | 2005-06-24 | A Szentesi Vasutas SC az idén ünnepli hetvenötödik születésnapját. A klub jelenlegi elnöke, Makra Zoltán kis csodának tartja azt, hogy még életben van az egyesület, ami annak köszönhető, hogy valaki mindig szívügyének tekintette a sportot. Szentesi MÁV néven 1930-ban alakult meg a Kurca-parti egyesület. A krónika szerint Náday Géza állomásfőnök, Gerecz Elemér vasúti tisztviselő, és Kopasz Károly mérnök, az akkori garázs vezetője, aki később a Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, bábáskodott az alapításkor. Azonban az utánuk jövők is sokat dolgoztak azért, hogy az eltelt hetvenöt év sikerekben gazdag legyen. A labdarúgással kezdődött Makra Zoltán jelenlegi elnök elmondása szerint az alapításkor az volt az elvárás, hogy minden állami cégnek sportpályát kellett építenie, s ezt használta ki az előbb már említett Náday Géza állomásfőnök vezette kiscsapat. Először a lóvásártéren, a mai Hungerit területén állították fel a focikapukat, majd a jelenleg is működő vasutas-sporttelepre tették át a sportcentrumot, ahol már öltözőt is építettek. A Szentesi MÁV a labdarúgásban ért el először említésre méltó eredményt. – A II. világháború alatt a csapat megnyerte a Délvidéki Területi Bajnokságot és osztályozót játszhatott az NB II-be jutásért. Ott azonban kikapott, s szerte foszlottak az álmok. A háború után a megyei I. osztályú bajnokságban szerepeltek a kor szellemének megfelelően Törekvés lés Lokomotív néven. Annak az időnek említésre méltó személyiségei Dora-Tóth Tibor edző, a 40 éves kora felett is aktív játékos Váradi Illés, a legendás kapus Locsovszky László, valamint az olimpiai bronzérmes magyar válogatott tagja, dr. Orosz Pál, akinek szintén a vasutas volt a nevelőegyesülete – mondta Makra Zoltán elnök, aki megjegyezte még, hogy a klub 1978-ban előbb megszüntette a felnőtt csapatát, majd négy évvel később a labdarúgó-szakosztályát is. A birkózók a legsikeresebbek Bármennyire meglepő, de az egyesületnek volt vízilabda- és úszószakosztálya is. A pólósok megnyerték az OB II-t és feljutottak az első osztályba. Ennek a csapatnak tagja volt a később első osztályú játékvezető és edző testnevelő, Horváth László is. A klub legeredményesebb szakosztálya ennek ellenére az elnök elmondása szerint a birkózóké volt. Többen voltak olyanok, akik eredményeikkel öregbítették Szentes hírnevét. Közülük is kiemelkedett Szlapák János, Kovács Géza, Szabics Gábor. Majd a 60-as években Cseh Lajos, Felföldi Sándor, Földvári-Nagy Sándor jeleskedett. A hetvenes években a válogatott kerettag Józsa Lajos emelkedett ki. De említésre méltó a Miskolczi, Bodnár, Stréhling, Hervai, Török, Lakatos, Kőteleki, Varga, Gila, Horváth összeállítású a második osztályú csapatbajnokságon bronzérmes gárda is. Tizenhat évvel ezelőtt a Szentes nyerte a vasutas birkózók csapatbajnokságát. A serdülő világfesztiválon pedig Kékesi Szabolcs, Kis-Tóth László és Mácsai György első helyet, míg Rónyai Zoltán ezüstérmes lett. A birkózás 1991-ben szűnt meg. Kitartó vívók és tekézők A nagypályás kézilabdacsapat 1945-ben alakult meg, de tiszavirág életűnek bizonyult. Az ötvenes években a kispályás változatban az NB II-es bajnokságban bronzérmesek lettek. A cselgáncs öt évig működött. A tekézők azonban kitartóbbak, hiszen már önálló szakosztályként, de az NB II-ben szerepelnek. A vívók is nagyon szép eredményekkel dicsekedhetnek, de elsősorban az utánpótlás-nevelésben jeleskednek. A legfiatalabb szakosztály a futsal, amely megkapaszkodott az első osztályú bajnokságban. Dunás-Varga Zoltán