Ali nem mentős, hanem mentő  Véletlenül szegődött a betegek szolgálatába a kitüntetett Ajánlja a cikket?         | 2005-06-15 | Balázsi Irén Az egészség ápolásáért nevű díjjal tüntette ki a szentesi Szentjobbi Aladárt az egészségügyi szakdolgozók kamarája. A mentőtiszt azért is örül az elismerésnek, mert tudomása szerint a kórházból terjesztették fel a kitüntetésre. Betegként még sosem volt mentőautóban Szentjobbi Aladár. Fotó: Tésik Attila Alinak szólítják városszerte Szentjobbi Aladárt, aki a becézést a szeretet jeleként is felfoghatná. De nemcsak Szentesen ismerik őt, hanem a környező községekben is, hiszen négy évtizede szolgálja a betegeket. A köznyelv mentősöknek nevezi az állomás munkatársait, ám Aladár mentőnek vallja magát. Életet ment, mint tette ezt kollégájával nem is olyan régen. Jól emlékszik arra az esetre, amikor riasztották őket egy súlyos beteghez. Bár rögtön indultak, ám pár perccel a házhoz való érkezésük előtt meghalt az illető, akit sikerült újraéleszteniük. Később Debrecenbe szállították, hogy megoperálják a szívét. Akkor üzent Szentjobbi Aladáréknak: köszöni, hogy megmentették az életét. A főiskolát végzett mentőtisztet azonban még ma is megviseli, ha például egy-egy tragikus kimenetelű balesetnél már nem tudnak segíteni. A szentesi mentőállomáson éppen szolgálatvezetőként dolgozott, amikor beszélgettünk vele. Kora délelőttig ötven telefonhívást fogadott, és kétszer ítélte úgy meg, hogy esetkocsira van szükség. Az egyik beteg a volt megyeházánál, a másik a buszállomáson lett rosszul, s miután ellátták őket, a kórház sürgősségi osztályára hajtottak velük. Az egészségügyi szakdolgozók kamarája Az egészség ápolásáért elnevezésű díjjal jutalmazta a közelmúltban Szentjobbi Aladárt. Bevallása szerint meglepődött, mert nem szivárgott ki a kitüntetés híre. Különösen azért esett jól neki a hivatásának magas szakmai színvonalú és lelkiismeretes gyakorlásáért kapott díj, mivel tudomása szerint a szentesi kórházból terjesztette őt fel valaki az elismerésre. Azt mondja, régebben onnan jártak a mentőállomásra gyakorlatra egészségügyi dolgozók, akiknek ők önzetlenül adták át szakmai ismereteiket. Az utóbbi időkben egyébként sokat változott a világ a mentők megítélésében. A kitüntetett tiszt azt állítja: régebben az orvosok – tisztelet a kivételnek – nem sokba vették őket. Manapság viszont már elismerik, hogy a mentőszolgálat dolgozóira nagy felelősség hárul a helyszíni ellátásban, hiszen az döntően befolyásolja a páciens állapotának alakulását. Betegként még sosem volt mentőautóban Szentjobbi Aladár. Ám abban, hogy ezt a hivatást választotta, közrejátszott egy ifjúkori betegsége. Ekkor közlekedési főiskolára járt, ahol halasztania kellett, amíg felépül. De oda már nem ment vissza, hogy folytassa tanulmányait, hanem elszegődött a mentőszolgálathoz. Egészségügyi főiskolai diplomáját később ott szerezte meg. Azt mondja, nem bánta meg, hogy így alakult a sorsa.