Frivol, misztikus, szépséges női aktok Szentesen  Amikor a modell kinyílik, és elfelejt okos lenni Ajánlja a cikket?         | 2005-06-09 | Blahó Gabriella Az aktfotózás izgalmas perceiről beszélnek az alkotók a szentesi kiállítás megnyitója után. A fotósok a legnagyobb kihívásnak tekintik a fedetlen testről való művészi kivitelű képek készítését, a téma népszerűsége a tárlatlátogatók körében egyértelmű. A modellek az érzékelhető felismerhetetlenségben maradtak távol a vernisszázstól, ám róluk tudni lehet: pénzért állnak lencse elé. Nagy István: Fénysávban. A képen maga az alkotó nézi művét. Fotó: Vidovics Ferenc A meztelen test elkötelezett híveként említi magát Kruzslicz Pál, a szentesi művelődési központ igazgatója huszonhárom esztendeje: 1982-ben nyílt meg az első aktfotó-kiállítás a városi galériában, éppen annak a napnak évfordulóján, amikor a szovjet hadsereg felszabadította a várost. Szépség, finomság Az akkori elöljárók kissé hunyorítva nézegették a képeket a szűzfehér falakon, a tárlat osztatlan sikere azonban követelte a folytatást. Biennále lett az aktfotó-kiállítás, a sorban a tizenharmadik nyílt meg az elmúlt szombaton, forró nyári napon. Ezeregyéjszaka című sorozatáért kapta az első díjat a kunszentmártoni Szaszkó Antal, aki szerint a fotózásban a csendélettel és a női test ábrázolásával lehet egyenértékű hatást elérni: a szépség, a finomság és az érzékenység együtt jelenhet meg a képeken. Az első díjas előre elképzeli, mit szeretne látni a maga művén, a fotózás folyamán pedig arra törekszik, hogy megragadja azt a pillanatot, mely legközelebb áll az általa megálmodott látványhoz. Mint mondja, fotótáborokban készít aktképeket, ezekre az összejövetelekre azok a hölgyek mennek el, akik keresetkiegészítésként vállalják a modellkedést. Szaszkó Antal arra nem vállalkozik, hogy múzsát keressen, úgy véli, a meggyőzés túl sok időt és energiát kíván. Hoffmann Csaba: Szépség A díjakat átadó szentesi alpolgármester, Szűcs Lajos magánvéleménye szerint a tárlat egyik legjobb képe Nagy István Fénysávban című alkotása. A helyi fotókör vezetője úgy látja, a nők szívesen szerepelnek aktképeken, szeretik magukat szépnek látni. Örökkévalóságnak Napokon át folyó munka előzhet meg egy igazán sikeres felvételt, melynek beteljesülése természetesen az a pillanat, melyet az alkotó az örökkévalóságnak szán. Nagy István tapasztalata szerint aktfotót kevesen vásárolnak, bár a fővárosban kialakulóban van a kereskedelem, mint mondja, egy-egy tetszetős kép csodálatos dísze lehet legintimebb környezetünknek, az otthonunknak. Amint kinyílik, természetes valóját adja, és elfelejt okos lenni egy egyébként intelligens nő, abból általában igen jó kép születik – véli a szolnoki Holocsi Kálmán. Egyértelműen úgy látja, hogy a tiszta, kreatív gondolkodású és fantáziájában szárnyaló nő, aki vállalja az érzelmeit, kiváló alany az aktfotózáshoz, míg ezeknek a tulajdonságoknak híján törekedhet bármire a fényképész, kevés eredménye lesz a próbálkozásainak. A szolnoki alkotó erre a tárlatra nem pályázott, kollégái alkotásait jött el megnézni, s úgy vélekedett, hogy a kiállítás anyaga igen erős. A baráti körében elhangzott, hogy a fotósok számára a legnagyobb szakmai kihívás a művészi aktkép, hiszen a lágy formák és a finom ívek páratlan szerkesztettséget igényelnek – egyetlen félrevezető vonal tönkreteheti a varázst. Bihari Gábor: Kék A szex alkímiája A többiekétől stílusban határozottan elkülöníthető képekkel szerepel a tárlaton a makói Bihari Gábor. Felvételein ugyanis éppen egy szinten jelenik meg a szexualitás és a művészet. Míg a fotósok nagy része előtérbe helyezi az utóbbit, és lehetőségképpen illő módon a második helyre teszi az érzékiséget, addig a makói alkotó kivételesen valósítja meg a művészet és a szex alkímiáját. Mint mondja, szándéka volt ez: a profán nem tartalmas, a misztikus pedig önmagában keveset nyújt. Kék című felvételének szerzőiként említi a fotón szereplő hölgyeket, akik a maguk alakításával, arckifejezésükkel hozzájárultak az „összképhez". Bihari Gábor nem dolgozik olyan modellekkel, akik pénzért vállalják a szereplést, az ő alanyai kíváncsiságból állnak a fényképezőgép elé. A fotós azt mondja, késztetni igyekszik a nőket arra, hogy megvalósuljon, amit elképzelt. Közben persze kiderülhet, hogy a valóság annál is többet ad, mert a pillanat varázsa rendez...