Tolnai Ottó a szentesi könyvtárban
 Költő disznózsírból

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-06-08 | Blahó Gabriella

Az elmúlt év irodalmi díjasa tartalmas szellemességgel jutalmazta meg a szentesi könyvtár olvasóközönségét a minap. A Költő disznózsírból szerzője, Tolnai Ottó művei mellett a város festőjéről, Koszta Józsefről is beszélt.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Tolnai Ottó, kezében díjazott könyve. Fotó: Vidovics Ferenc
A Pólya Antikvárium szervezésében és a szentesi könyvtár rendezésében irodalmi „kora délutánon" találkozhatott az olvasóközönség a minap Tolnai Ottóval. A költő és író térben, időben és szellemi kalandokban nagy ívű pályáról beszélt. Kérdezőbiztosa, Spuller Ferenc szelíd faggatására a híres szerző szólt műveinek szimbólumairól.

Tolnai Ottó a vajdasági Újvidéken a Virág utcában az apokalipszis előtti szélcsendben, kegyelmi állapotban láthatta még Jugoszláviát, mely szavai szerint nélkülözte a pluralitás rendjét. Érdemes elképzelni egy palackot, benne a nacionalizmus szellemével, mely egyszer csak kiszabadul. Az üveg kinyitása előtt azonban már látni lehetett azokat a jeleket, amelyek a széthulláshoz vezettek. A Virág utca 3. című kötet címlapján látható kép egy lengyel származású, véletlenül Bem névre hallgató festő munkája. A tőle való fehér kutyát Tolnai azért választotta, mert valamiféle éteri tisztaságot és játékosságot jelenít meg, ellentéteként a rendezetlen világnak.

Az elmúlt évben az egyik legjobb könyvnek a Költő disznózsírból című munkát tartotta a szakma – a szerző pedig megkapta érte a Magyar Irodalmi Díjat. A szentesi könyvtár vendége eszmefutásaiban megállt Koszta Józsefnél egy pillanatra, amikor felidézte, hogy mekkora hatással volt rá Czóbel Béla, aki saját bevallása szerint Kosztától tanult egy technikát: a vattaszerű áttétet a képeken, valami légies feketeséget, a sötétségből felemelkedő világosságot, mely külön útját jelöli az ecsetvonásoknak, az eredet talán valahol Munkácsyban gyökerezik. Tolnai szerint a sor világos: Munkácsy, Koszta, Czóbel – a technika most New Yorkban lett trend, és okoz határtalan műélvezetet a közönség számára.