Anikó és a kagylók  A szentesi geográfus, geológus doktorit ír a csigákból Ajánlja a cikket?         | 2005-06-07 | Balázsi Irén A csigáknak házuk van, a kagylóknak meg teknőjük – magyarázta a szentesi Tóth Anikó. Az állatcsontok meghatározására szakosodott fiatalhoz közel állnak a tengerek ékszerei is, amelyekből a Koszta József Múzeumban nyílt vendégkiállítás. Tóth Anikó jól ismeri a kagylókat. Fotó: Vidovics Ferenc A szentesi Tóth Anikó végzettsége szerint geográfus és geológus, aki a szakdolgozata írásakor került kapcsolatba a kagylókkal, illetve az állatcsontokkal a régészeti feltárások során. A doktoriját is ebből a témából szándékozik megírni. A szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből Varga András rendezte a Tengerek ékszerei című kiállítást a szentesi múzeumban, ahol Anikó jó tárlatvezetőnek bizonyul. A tengeri csigákkal és kagylókkal azért ismerkedett meg, mert párhuzamokat kerestek az édesvízi és a tengeri kagylók kapcsolatáról. Azt vizsgálták, milyen szerepet töltöttek be a puhatestűek az emberek életében. Így ismereteket szerezhetnek arról, hogy a Kárpát-medence folyóiból és tavaiból előkerült kagylók milyen klimatikus változásokra utalhatnak, valamint milyen szerepet tölthettek be elsősorban az őskori közösségek életében. Nem nevet Tóth Anikó a laikus kérdésen, miszerint mi a különbség a kagylók és a csigák között. Mint mondja, igazán jelentős eltérés nincs, azt leszámítva, hogy a kagylóknak teknőjük van, míg a csigáknak házuk. Úgy gondolja: mindkettő hasznos jószág, már csak a táplálkozásban, valamint a vizek és szárazföldek életközösségében betöltött szerepe miatt is. Ha Anikó a kezébe vesz egy teknőt, akkor első dolga annak megállapítása, hogy jobb- vagy bal oldaliról van-e szó. Aztán megnézi a búbot, mert ott van a kagylónak a foga, ami szintén árulkodó bélyeg. Mindezek alapján már képes megállapítani, hogy milyen fajtáról van szó. Az M5-ös autópálya építése során végzett ásatásokról azt mondja Tóth Anikó: az előkerült kagylóleletek mindig objektumokhoz kötődnek. Szerencséjük akkor van, ha egy kemence melletti munkagödörből kerülnek elő például a teknők. Tapasztalatai szerint ezek édesvízi kagylók, illetve csigák. Ezen leletekből lehet következtetni az adott kor környezeti viszonyaira. Anikó kutatási területe ezeknek az állatoknak az emberek táplálkozásában betöltött szerepe. Eddigi ismeretei alapján az valószínűsíthető, hogy a kagylók csak kiegészítő táplálékként szolgáltak a Kárpát-medencében. A tengerpartok mentén ellenben jóval nagyobb mennyiségben, mázsaszámra jönnek elő őskori kagylóleletek. Az ifjú kutató kedvence különben a festőkagyló, a folyami, illetve az ovális alakú folyami kagyló. Tengeri kagylót egyébként már kóstolt Anikó. Ám a ciánszennyeződés óta nem merne például tiszai kagylót fogyasztani, mert az elraktározza magában a nehézfémeket. Ezek pedig szerinte nem biztos, hogy jó hatással lennének az egészségre. Csigát viszont még sohasem evett Tóth Anikó.