Ötven munkanélküli jutott álláshoz Szentesen  Romákat is foglalkoztatnak Ajánlja a cikket?         | 2005-05-26 | Balázsi Irén Romák és nem romák együtt vigadtak tegnap Szentesen abból az alkalomból, hogy a város uniós pályázaton nyert forrást egyéves foglalkoztatásukra. Az önkormányzat intézményeiben már hat hónapja dolgoznak, és eddigi tapasztalataikról számoltak be a program résztvevői. Nekik sikerült beilleszkedniük. Fotó: Tésik Attila Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen címmel készítettek a szentesi önkormányzatnál pályázatot, amellyel az Európai Szociális Alaptól nyertek forrást ötven munkanélküli 12 hónapig történő foglalkoztatására. Az volt a kikötés, hogy a már hosszú ideje állástalan személyek fele cigány származású legyen. Már fél éve dolgoznak az önkormányzati intézményekben azok a romák és nem romák egyetértésben, akiket több száz jelentkező közül választottak ki a munkanélküliek világát ismerő szakemberek. A többségében roma fiatalokat oktató-nevelő Gróf Széchenyi István Általános Iskolában találkozott tegnap a projekt valamennyi közreműködője, hogy vacsorával és műsorral egybekötött találkozón cseréljék ki tapasztalataikat. Jól megfértek egy asztal mellett a kollégák, akárcsak a felnőtteknek énekkel, mondókákkal kedveskedő Vásárhelyi úti óvodások, akik magyarul és lovári nyelven felváltva daloltak, mókáztak. A projekt asszisztense, egyben a találkozó háziasszonya, Mészáros Ágnes egykori óvónőként azon morfondírozott: ha a kicsik ennyire jól értenek egymás nyelvén, mikor romlik el sok esetben a viszony a romák és a nem romák között. Szűcs Lajos alpolgármester volt évtizedekig az igazgatója a találkozónak helyszínt biztosító, sokáig csak cigányiskolaként emlegetett intézménynek. Ő mindenesetre sokat fáradozott azért, hogy békesség legyen a kisebbségi és a többségi társadalom között. A több mint 30 ezer lelket számláló városban egyébként jelenleg közel 1700 cigány él. Az utóbbiak közé tartozik a huszonnégy éves Lakatos Mária is, aki olyan választékosan és szép kiejtéssel beszél magyarul, hogy sokan megirigyelhetnék. Ő is munkanélküli volt, s amikor megtudta, hogy állást kap, szóhoz sem tudott jutni. A cigány kisebbségi önkormányzat irodájában dolgozik szociális koordinátorként, elmondása szerint biztonságot jelent számára, hogy van munkája. Egyedül azt sajnálja: a foglalkoztatásuknak már a félidejénél tartanak. Marika szerint nekik a homlokukra van írva a származásuk. Van, ahol éreztetik velük, hogy cigányok, máshol meg nem. Ők szerencséseknek számítanak. Kis-Tóthné Tímea is az, mert a Köztársaság utcai óvodában amolyan mindenesként dolgozik. Dajka és takarítónő, s boldog, hogy van munkahelye, ahol megbecsülik. Az óvodások még az utcán is köszönnek neki: „Szia, Timi néni!" Nem tartozik a kisebbséghez az 55 éves Paksi György, akinek szobafestő a szakmája. Már nem is reménykedett abban, hogy talál még munkát valaha. A városellátó intézménynél viszont jó közösségbe került, most éppen az útburkolati jeleket festi. Neki is jólesik, hogy sikerült álláshoz jutnia, mert a feleségét leszázalékolták. A Széchenyi-iskola igazgatója, Polyák Mihályné azt mondta érdeklődésünkre: náluk is dolgozik egy kisebbséghez tartozó fiatalember, aki kertészeti feladatokat kapott. Elégedettek az amúgy érettségizett kollégájuk, Nana Mihály munkájával, és ő is jól érzi magát egykori iskolájában.