A szentesi uszoda arca hetvenkét éves
 Dencs mester megvenné a fürdőt

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-05-17 | Blahó Gabriella

Varga Imre neve elválaszthatatlan a szentesi uszodától. Negyvenhat éve mindennap lemegy a fürdőbe, tiszteletbeli kabint is kapott. Dencs mester azon gondolkodik, ha nyer a lottón, megveszi az uszodát, és átrendez itt egy-két dolgot.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Varga Imre külön kabint kapott. Fotó: Tésik Attila
Két éve, amikor nyugdíjba ment, egész nyáron harminc fokot mutatott a hőmérő. Augusztus 12-én esett csak az eső tizenkét percig, igazi szép nyár volt, mondja Varga Imre, azaz Dencs mester, akinek neve elválaszthatatlan a szentesi fürdőtől. Negyvenhat éve mindennap lemegy a strandra, ennek okát már nemigen tudná megmondani, a természetes dolgokon keveset gondolkodik az ember ugyanis.

A „Dencs-legenda" úgy kezdődött, hogy Varga Imre úszni kezdett, majd vízilabdázni, de ez nem tetszett neki. Mégis maradt a strand közelében. Úszómester lett, előbb papír nélkül, majd papírral.

– Elég szigorú úszómester voltam – jellemzi magát az öreg Dencs. Hogy miért is hívják így? Fiatal korában sok volt vele az incidens. Ma már kevésbé kritikus, és igen, figyelembe veszik az igényeit. Varga Imre szerint jó a sora, hogy elmúlt hatvanöt, ingyen jöhet be a strandra, és külön kabinja van. Az övé az egyetlen, amelyben van világítás, és ő lehet az egyetlen szerencsés, akinek nem fagy meg az úszónadrágja télen – lehetősége lenne rá, hogy fűtsön, de nem teszi, mert nem akar rendbontó lenni. A kabin régi építésű, addig használhatja, ameddig akarja.

– Én már itt fogok meghalni – mondja Dencs mester. Most már csak azon gondolkodik, ha nyer a lottón, megveszi a strandot. Ő lesz itt a tulajdonos, megmondja, mi legyen a helyzet. Tudja, most a városé, de hátha eladó lenne. Nyugodtan rá lehetne bízni az uszodát, lelki szemeivel azt is látja, hol fut a vízvezeték a föld alatt. Minden követ ismer.

Az öreg Dencs saját tekintélyéről hallott, de nem tartja azt olyan fontosnak. Tudja, hogy sokat beszélnek róla a városban, örül ugyan neki, de ez nem olyan fontos. Sokkal fontosabb a földkerekség legszebb uszodája, mindenekelőtt.