Megszentelt határ címmel reprezentatív kötetet
jelentetett meg a szentesi önkormányzat. Major Anna Edit
festő-grafikus és Mód László néprajzkutató munkája a városban és
annak külső részein még fellelhető kereszteket mutatja be.
Elmegyünk az út menti keresztek
mellett úgy, hogy észre sem vesszük azokat. A szentesi alkotó, Major
Anna Edit azonban szisztematikusan bejárta az összes, még létező
szent helyet, és ecsetjére tűzte. A festő-grafikus akvarelleken
örökítette meg a város belterületén és a határban lévő kultikus
tárgyakat. Major Anna Edit akvarelljein a keresztek tényleg
megmaradnak, mert az önkormányzat megjelentette ezeket a Megszentelt
határ című kötetben, amelynek a tudományos hátterét Mód László, a
Koszta József Múzeum néprajzkutatója adja. Az akvarelleken tárgyak
láthatók, ám mégis az emberekről szólnak. Arról, hogy melyik korban
milyen keresztet állítottak, s azok előtt miképpen fohászkodhattak.
Mód László úgy fogalmaz, hogy Szentesen a feszületek
állítása és gondozása a város katolikus népességéhez kapcsolódik
szorosan. A keresztek többsége valamilyen kőből készült, de van
közöttük néhány fából összeállított emlék is, amelyekre
pléhkrisztust illesztettek. A jelenleg is álló kőkereszteket a 19.
század második felében emelték, ami – a kutató szerint – ékes
bizonyítéka a szentesi katolikus családok anyagi gyarapodásának. A
kötetben térképek is szerepelnek, amelyeken bejelölték az út menti
és a temetői kereszteket. Major Anna Edithez hasonlóan addig érdemes
elzarándokolni e megszentelt helyekre, amíg nem késő. A már említett
Vásárhelyi úti feszületnek mindenesetre csupán egy kis, megmaradt
darabja hirdeti isten dicsőségét.