Csontváz a csatornában  Népvándorlás kori leletre bukkantak Szentesen Ajánlja a cikket?         | 2005-04-14 | Balázsi Irén Emberi csontvázat találtak a szentesi Borza utcában a csatorna gerincvezetékének lefektetése során. A régész feltételezése szerint egy népvándorlás kori középkorú nő nyughelyére bukkantak. A sír arra utalhat, hogy az asszony családja szegény volt. Régészeti csendélet a Borza utcában Fotó: Tésik Attila Régészeti lelőhelyet eddig nem ismertek a szakemberek a szentesi Borza utcában. A csatornaépítési munkák kapcsán ezért nem számoltak azzal, hogy valamilyen leletet találnak a földben. A gerincvezeték lefektetésekor így fordulhatott elő, hogy a Borza utca 20. számú háznál egy emberi csontváz középső részét a munkagép megsemmisítette. Orosz Ferenc, a Koszta József Múzeum alkalmazottja másfél méter mélyen bontotta ki a sírt Szabó János József régész-igazgató irányításával. Az úttesten az aszfaltot fel is kellett törni ahhoz, hogy a csontváz felső részét a koponyával, valamint a lábakat feltárhassák. A halott mellé nem helyeztek semmilyen mellékletet a hozzátartozók, ami arra utal, hogy a társadalom alacsony rangú, szegény tagja lehetett az elhunyt. A szakember ezért a csontváz korának megállapításánál elsősorban annak a tájolására volt utalva. A Borza utcában előkerült, feltételezhetően középkorú nő holttestének tájolása nyugat-keleti irányú. Szabó János József tájékoztatása szerint a korai népvándorlás időszakától jelentkezik ez a temetkezési szokás, az Árpád korban pedig már általános. Mivel a csatornaépítés során egyelőre több csontvázra nem bukkantak, a régész azt valószínűsíti, hogy a lelet valamilyen rövid időszaknak az emléke. Az 5. század környékén főként germán népek fordultak meg ezen a vidéken, közöttük a gepidák, akik meg is telepedtek a Kárpát-medence keleti felében. Csallány Gábor egykori múzeumigazgató feltárásai alapján tudják, hogy a gepidák egyik jelentős központja éppen Szentes környékén alakult ki. A Borza utca egyébként közel van a Kurcához, s mint ismeretes, a folyók mentén szívesen telepedtek meg eleink. Szabó János József azt is feltételezi, hogy a Borza utca környékén lehetett a temetkezési hely, a Kurca másik partján pedig a lakótelep. – Az élők és a holtak birodalmát ugyanis rendszerint természetes képződményekkel választották el – magyarázta. Lapunknak azt is elmondta Szabó János József, hogy a Borza utcában kora népvándorlás vagy honfoglalás kori temető lehetett. A régész-igazgató azt kéri az ottani családoktól, ha a későbbiekben valamilyen építési munka során csontvázra akadnak, ne nyúljanak hozzá, hanem értesítsék őket. A szakemberek rögtön feltárják a lelőhelyet.