Krisztina tanul és mozdonyt hegeszt  A vashoz finom kéz kell – vallja Sándor Imréné Ajánlja a cikket?         | 2005-04-08 | Blahó Gabriella Harmincöt éve hegeszt mozdonyalkatrészeket Sándor Imréné, aki a szentesi munkahelyén az egyetlen nő ebben a nehéz szakmában. A szolnoki vasútállomásról a szentesi tanműhelybe azért jött el Krisztina, hogy minősítő vizsgát szerezzen. A hegesztés szerinte csodálatos munka. A szolnoki vasútállomásról Szentesre jött hegesztést tanulni Sándor Imréné Fotó: Tésik Attila Eredetileg kereskedői pályára készült Sándor Imréné, ám a sors a vasúthoz szólította. Szülővárosában tanulta ki a hegesztő szakmát a középiskolában, majd 1970-ben vonattal Szolnokra utazott, azóta ezt teszi mindennap. Hajnali fél ötkor kel, hétkor pedig felveszi a munkát a műhelyben. Az elmúlt évtizedekben a szakma minden fortélyára szert tett, a szentesi tanműhelyben most csak azért tanul és ismétel, hogy megszerezze az úgynevezett minősítő vizsgát, melyet kétévente meg kell újítaniuk a magyar vonatok szerelőinek. A hegesztőkabinetben ő az egyetlen, aki a védőfelszerelésben is nőnek tűnik: azt mondja, finom kézzel kell bánni a vassal. A munkaruhája lábszárvédő, bakancs, bőrkötény, pajzs és kesztyű, mely szavai szerint valóban nem báli ruha. Mint mondja, a gőzmozdonyok még kormoltak is, a villanymozdonyok viszont legfeljebb olajosak, de őt egyáltalán nem zavarja a nem egészen tiszta környezet. A gőzösök idejében még tűzcsöveket és füstcsöveket is hegesztett, legszebb emléke a 424-es, melynek egyik utolsó darabját kiállították a szolnoki vasútállomás épülete mellett, emlékére régi koroknak. A gőzös romantikus, a villany modernebb, de ebben is várt rá szakmai kihívás. A gépészeti üzletág fenntartási műhelye a munkahelye, ahol a szerelőaknában a mozdonyok alá bújva végzi a feladatát. – A meghibásodott alkatrészek javításával hozzájárulok a biztonságos közlekedéshez – mondja Krisztina, aki mindenkinek nagy örömmel ajánlja ezt a munkát. Szerinte nem kifejezetten férfias feladat, egy nő nagyszerűen helyt tud állni ebben a szerepkörben. Kollégái viszont egytől egyig az ellenkező nemhez tartoznak. Az asszony azt mondja, mindannyian tisztelettudóak, igazi baráti légkörben dolgozhat. Udvariasan bánnak vele, „fiúsítva vagyok" – fogalmazott. A munkahelyi tisztálkodó helyiségeken korábban osztozott a takarítónőkkel, most azonban egyes egyedül övé a női öltöző. Sándor Imrénének két gyermeke született, mindketten a vasútnál, a járműjavítóban dolgoznak, édesapja is vasutas volt – tehát a család minden szaktudásával a MÁV rendelkezik – mondja Krisztina, aki el sem tudná képzelni az életét hegesztés nélkül.