Nincs kritikus gátszakasz a megyében  A töltéseket nem lehet a végtelenségig emelni Ajánlja a cikket?         | 2005-03-30 | Balázsi Irén Csongrád megyében most nem kellett a gátat megerősíteni az esetleges tiszai árvíz megelőzésére. Gombos András, a szaktárca szentesi politikai államtitkára szerint a töltést egyébként sem lehet a végtelenségig emelni. A védekezés szempontjából a Vásárhelyi-terv végrehajtása jelenti a megoldást. Gát Csongrádnál. Mindent megvizsgáltak Fotó: Tésik Attila Azt szokták mondani, hogy aki a természettel kapcsolatos tevékenységet végez, beleértve az árvízi védekezést is, Isten kezében van – vallja Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szentesi politikai államtitkára lapunk érdeklődésére. Az államtitkár tájékoztatása szerint a Tisza 136 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területén nemrégiben még hat köbkilométer hó volt. A 2001-es árvíz idején egyébként 10,2 köbkilométer hó volt a folyó vízgyűjtő területén, és sok csapadék is lehullott akkor. Ezek együtt vezettek a felső-tiszai gátszakadáshoz is. Ennek ellenére most sem lehet elbizakodott a vízügyi szolgálat – hangsúlyozta Gombos András. Lapunk érdeklődésére azt is elmondta: a vízügyi szolgálat munkatársai az elmúlt időszakban felkészültek az árvízre. A védekezés szempontjából tavaly ősz óta folyamatosan vizsgálták a gátakat, zsilipeket és egyéb eszközöket, s a meghibásodásokat kijavították. Felvetésünkre, miszerint a kívülállók úgy ítélik meg, hogy egyre csökken a vízügyes szakemberek száma, így baj esetén nincsenek elegendően, azt válaszolta az államtitkár: az ő kezdeményezésére megelőző intézkedéseket hoztak. Azokra a kritikus területekre, ahol nehezen közelíthető meg gépeken a gát, kivittek több mint kétezer köbméter homokot, kavicsot és követ, valamint a raktárakat is feltöltötték nejlonfóliával meg zsákokkal. Gombos elmondása szerint a hőskorban több mint húszezren dolgoztak a vízügyi szolgálatnál, akkor tudniillik egész évben alkalmazták az embereket, hogy egy esetleges árvíz esetén a kétkezi munkát is a vízügyesek végezzék el. Ez hihetetlen pazarló védekezés volt – állította az államtitkár. Az évekkel ezelőtt kezdődött átszervezésnek az a lényege, hogy a műszaki irányításért a szakemberek a felelősek, akik most négyezer-ötszázan vannak. A fizikai munkát pedig az önkormányzatok által kivezényelt lakosok végzik, adott esetben a honvédség. Csongrád megyében egyébként nincs kritikus szakasz, ahol a megelőzés érdekében a gátat meg kellett volna erősíteni. Gombos András kitért arra: az árvíz ellen úgy már nem lehet védekezni, hogy folyamatosan emelik a gátakat. A végtelenségig ez nem tehető. A megoldást a Vásárhelyi-terv jelenti, amelynek értelmében álapasztókba, tározókba vezetik a vizet. Ezzel az eljárással valójában feleslegessé válik sok kilométeren a gátrekonstrukció, és az árvízszint is csökken jelentősen a tervezett beruházások eredményeként.