Elődöntős a Szeged Beton! Ajánlja a cikket?         | 2005-03-29 | Szélpál László Tíz év után újra bejutott a legjobb négy közé a Szeged a férfi vízilabda OB I-ben! A Beton előtt az utolsó akadályt a megyei rivális, a Legrand-Szentesi VK jelentette. Gyöngyösi András tanítványai kiélezett, hatalmas csatában koronázták meg egész éves remek teljesítményüket. Az elődöntőben a Domino vár rájuk. Szeged Beton VE–Legrand-Szentesi VK 5–4 (1–1, 2–2, 0–0, 2–1) OB I-es férfi vízilabda-mérkőzés. Újszegedi sportuszoda, 500 néző. Vezette: Marjay, Martinovics. Szeged: BARÁT – Ágner, VARGA P. 1, Molnár P., Tóth L., KOMLÓSI, LEHMANN 3. Csere: Éles 1, Boros, Pataki, Munkácsy. Edző: Gyöngyösi András. Szentes: HORVÁTH T. – SOMOGYI 2, Németh D. 1, Berki, Torday 1, SZÉNÁSZKY, Juhász Zs. Csere: Szabó N., Kis I. Edző: Vidumanszky László. Gól – emberelőnyből: 5/1, ill. 4/3. Gyöngyösi mester sajátos öröme: a Szeged Beton VE a négy közé jutott Fotó: Miskolczi Róbert Körtvélyessy Péter, a Szeged Beton VE elnöke próbálta ugyan leplezni feszültségét, de az sehogysem ment neki: „Hú, nagyon ideges vagyok, jó lenne már másfél órával idősebbnek lenni" – magyarázta a bemelegítés közben. Érthető volt a klub első emberének izgatottsága, elvégre a tét sem volt ám akármi: a négy közé jutás! A szakosztály-igazgató, Juhász György már jóval nyugodtabbnak tűnt: „Nyerünk két góllal". A szentesiek nem számíthattak Szebeni Zoltánra, aki kertészkedés közben megsebesítette jobb kezének középső ujját, míg Vígh Róbert gerincbántalmai miatt hagyta ki a találkozót. „A rossz előjelek ellenére szoros meccsre számítok" – jelentette ki a Legrand trénere, Vidumanszky László. A megyei rangadó első játékrészére a kapkodás, az idegeskedés volt leginkább a jellemző. Elsősorban a szegediekre kivetítve, ugyanis a hatalmas tét bénítólag hatott rájuk, míg a Szentesen nyugodtan pólózhatott, számára a presztízst leszámítva, különösebben nem osztott, nem szorzott a találkozó. Egy-egy gólt, valamint remek kapusteljesítmények láthattak a nézők, akik kezükben szorították a mobiltelefonjukat. Hívást vártak, mégpedig fontosat. Az FTC–Domino meccs végeredményét. Amikor megtudták, hogy a címvédő 11–4-re nyert, nagy éljenzésben részesítették dr. Molnár Tamásékat. „A Honvéd megtette, amit várt tőle a haza, most már minden csak rajtunk múlik" – jegyezte meg egy szegedi drukker. Ami momentán azt jelentette, hogy már a döntetlen is a Szeged elődöntőbe jutását jelentené. Hittek benne Az alapszakasz befejező utolsó hat fordulójában ötször nyertek a szegediek. A hatodik helyről lépésről, lépésre törtek felfelé a tabellán. Óriási lelki tartással bírtak, a kiélezett szituációkban rendre az ő akaratuk érvényesült. A sor kezdődött a Vasas legyőzésével, aztán folytatódott a BVSC két vállra fektetésével, aztán jött a két 5–4-es meccs, a Fradi, majd most a Szentes elleni. Mindegyik arról szólt, ha nem hozzák a két pontot, oda a négy közé jutás. Természetesen voltak nehezebb periódusok a találkozókon belül, volt úgy, hogy nagyon nem ment, de még a legádázabb ellenségük sem foghatta rá bármelyik betonos pólósra, hogy nem akar, hogy nem küzd utolsó leheletéig – a győzelembe vetett hit, mindig ott volt a fejekben, a kezekben.  Ezt persze tudták a betonosok is, nem beszélve a legrandosokról. Az előbbiek sortűz alá vették az ellen kapuját, de ott Horváth Tamás fogott, mint a festék, elképesztő bravúrok sorozatát mutatta be. Szegedi „kollégája", Barát Ferenc is válogatott formában ügyködött, ezáltal góliszonyban szenvedtek a csapatok. A vendégek igen lelkes és hangos szurkolótábora jókedvűen biztatta az övéit, a másik oldal viszont egyre inkább sápadni látszott. Három kettőnél vette át először a Beton a vezetést, de a Szentes mindig tudott egyenlíteni. Például 4–3-nál is, ekkor történetesen az elmúlt évadban a Szegedben szerepelt Torday Árpád. És már csak 3 perc 27 másodperc volt hátra a meccsből. „Bánja a fene az ikszet, csak legyen már vége" – mondogatták többen is. Fohászukat nem vette figyelembe Lehmann István, aki úgy tett, mintha a jobb sarkot célozná meg, hogy aztán a balba vágja a labdát, 5–4. Az utolsó perc elején óriási robaj rázta meg az uszodát: Torday elhibázott emberelőnye után egymás nyakába ugrottak a szegedi szimpatizánsok, Gyöngyösi András edző – akárcsak egy hete a Fradi ellen – kezeit ökölbe szorítva a földre rogyott, majd eltűnt a hátsó kijáraton. Magában akart ünnepelni, mert pontosan tudta, a hátralévő másodpercekben már nem kaphat csapata két gólt. Nem kapott, nemhogy kettőt, egyet sem, ez pedig azt jelentette, hogy a Szeged tíz év után újra bejutott – a Domino, a Vasas, és az Eger mögött negyedikként – az OB I legjobb négy együttese közé! Európában a gyöngyösi-legények Amikor szombat este 8 óra tájékán megszólalt a megyei rangadó végét jelző dudaszó, azontúl, hogy a Szeged Beton VE bejutott a bajnoki elődöntőbe, az is eldőlt, a gárda kvalifikálta magát a 2005/2006-os nemzetközi kupaszínpadra. A LEN-kupa-szereplés már tuti, de egyáltalán nem biztos, hogy Barát Ferencék „csak" a második számú kupában indulnak. Igen, hiszen, ha az első három között végeznek, akkor bizony a legeslegjobb európai csapatok vetélkedése, az Euroliga vár(na) rájuk. Az elődöntőben ugyan parányi esély mutatkozik a Domino legyűrésére, de a harmadik helyért – amit egy sima, oda-visszavágós rendszerben bonyolítanak le – már bármi megtörténhet akár a Vasas, akár az Eger ellen.   További eredmények: FTC–Domino 4–11, Eger–OSC 13–1, Újpest–Vasas 6–14, BVSC–Szolnok 13–7, Neptun–Ybl 7–6. Az alapszakasz végeredménye 1. Domino 22 21 – 1 306 – 110 42 2. Vasas 22 19 – 3 234 – 120 38 3. Eger 22 19 – 3 236 – 119 38 4. Szeged 22 14 1 7 173 – 139 29 5. FTC 22 14 – 8 195 – 123 28 6. Újpest 22 13 – 9 188 – 181 26 7. Szentes 22 8 1 13 166 – 205 17 8. BVSC 22 7 1 14 169 – 196 15 9. OSC 22 6 2 14 139 – 227 14 10. Szolnok 22 5 3 14 140 – 206 13 11. Neptun 22 2 – 20 107 – 260 4 12. Ybl 22 – – 22 93 – 260 0 Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntött. Az 1–4. helyért a Szeged a Dominóval csatázik az elődöntőben, az 5–8. helyért a Szentes először az Újpesttel csap össze.