"Ha valóban
nem létezik olyan jogszabály, mely a közösségbe menetelt megtiltaná
a védőoltások elmaradása miatt, úgy a nevelésben részt vevő
intézmények előre ítélkeztek. Úgy gondolom, a gyerekeket nem lehet
büntetni a szülők cselekménye miatt."
A védőoltás ebben az országban olyan
természetes, mint a levegő. A védőoltást azért adatjuk be
gyermekeinknek, mert nem akarunk otthonunkban torokgyíkot,
szamárköhögést, nem akarunk rettegni kicsinyeink miatt, és mert
eszünkbe sem jut, hogy az egészség helyett a betegséget válasszuk. A
klinikai orvoslás egzakt tapasztalatai mutatják, hogy a védőoltásnak
igenis van értelme. A megyei tiszti főorvos érvelése messze túlmutat
az egyéni érdeken: azért mentes a határainkon belül élő közösség a
védőoltások segítségével elkerült betegségektől, mert minket
szüleink beoltattak és mi is beoltattuk
gyermekeinket.
Csizmadia Hajnalka gyermekei, Dávid, Lívia,
Márk és Máté nincsenek veszélyben. Az orvos szakértői vélemény
egyértelműen fogalmaz, a jelenlegi helyzetben ezért nem
veszélyeztetett a négy kiskorú szentesi polgár. Társaikat sem
veszélyeztetik, hiszen az óvodákba, iskolákba járó gyerekek egytől
egyig megkapták az oltásokat. A fiúk és a kislány nem maga döntött
arról, hogy kéri-e a szurit. Ha hinni lehet a tisztiorvosi hivatal
jogi szakértőinek, akkor elmondható: a szentesi önkormányzati óvodák
vezetői anélkül döntöttek egy kérdésben, hogy arra valódi jogalapjuk
lett volna.
Ha valóban nem létezik olyan jogszabály, mely a
közösségbe menetelt megtiltaná a védőoltások elmaradása miatt, úgy a
nevelésben részt vevő intézmények előre ítélkeztek. Úgy gondolom, a
gyerekeket nem lehet büntetni a szülők cselekménye miatt. A szülők a
büntetőeljárásban fognak felelni, számot adni döntésükről, de
mindaddig, amíg jogerős bírói határozat nem tiltja meg az
óvodába-iskolába járást Dávidnak, Líviának, Márknak és Máténak, úgy
vélem, felvehetők.
Azokban a történelmi korokban, amikor nem
létezett a védőoltás, igen kevés iskola volt. Ma azonban a
társadalom legfiatalabb tagjainak a beilleszkedéshez szükségük van a
szocializációra, arra, hogy együtt játsszanak a hasonló korúakkal.
Meg kell tanulniuk írni, olvasni, számolni. Különben bennmaradnak
abban a könnyen élhető álomvilágban, amit a szülői ház melege
jelent, mentesen az életkoruknak megfelelő kihívásoktól, melyek
végső soron a fejlődésüket szolgálják.
A Berendi gyerekek
egészségesek, de ezt nem csak a szüleiknek köszönhetik. A leendő
csoporttársak szüleinek. Azoknak, akik kibírták, végignézték, hogy
az orvos tűvel a karjába és a combjába szúr az imádott kicsi
lénynek, aki eddigi életében nyolcszor többet sírt és volt lázas,
mint Dávid, Lívia, Márk és Máté – egy magasabb cél érdekében.