Kemény volt a Beton a Fradinak
A Szeged fél lábbal már a négy között
Ajánlja a cikket?
| 2005-03-21 |
Szélpál László
A férfi
vízilabda OB I alapszakaszának utolsó előtti fordulójában ritkán
látható hatalmas csatában egyetlen góllal legyőzte a Szeged Beton a
nagy vetélytárs FTC-t. Sikerével óriási lépést tett a legjobb négy
közé jutáshoz. A Legrand-Szentes bár súlyos vereséget szenvedett a
Vasastól, elérte célját, már most megszerezte az alapszakasz hetedik
helyét.
Szeged Beton VE–FTC 5–4
(1–1, 0–0, 1–2, 3–1) OB I-es férfi
vízilabda-mérkőzés. Újszegedi sportuszoda, 600 néző. Vezette:
Kiszelly, Székely B. Szeged: BARÁT – Ágner, Boros, VARGA P. 2,
Tóth L., KOMLÓSI 1, Lehmann. Csere: ÉLES 2, Pataki, Munkácsy. Edző:
Gyöngyösi András. FTC: PELLE – Nitsovits 1, Létay 1, Binder,
KATONÁS 1, Süveges, Bánhidy 1. Csere: Tóth F., Takács A., dr. Bene,
Szeles. Edző: Bíró Attila. Gól – emberelőnyből: 4/2, ill.
5/2.
A Szeged mindent eldöntő, ötödik gólja után
a szerző, Varga Péter joggal örült. Fotó: Karnok
Csaba
Amikor a Szeged parádés
teljesítménnyel legyőzte a Vasast, a képlet végtelenségig
leegyszerűsödött: vagy a Fradi, vagy pedig a Beton kerül a Domino, a
Vasas és az Eger mellett a legjobb négy közé. Azóta az eredmények
úgy alakultak, hogy a két gárda egymás ellen, ki-ki mérkőzésen
dönthette el, hogy melyiküknek van a legjobbak között a helye. Igaz
ugyan, hogy március 26-án lesz még egy forduló, de azt senkiben sem
merült fel, hogy a Szeged hazai medencében kikapna a Szentestől,
illetve, hogy a Fradi legyőzné a világ egyik legjobbját, a Dominót.
Úgyhogy a Beton–Ferencváros mérkőzés volt hivatott dönteni az
elődöntőbe kerülésről.
A rangadó előtt a hazaiak mestere,
Gyöngyösi András csak annyit mondott: „Nyerünk!", míg az ellen
edzője, Bíró Attila arra számított, hogy a betonosokat lebénítja
majd a nagy tét, és csapata visszavág az őszi, Népligetben
elszenvedett 7–6-os vereségért. Kíváncsi volt a találkozóra az Eger
influenzás klasszisa, Weszelovszky László is, aki Szegeden lett
ismert pólós, de az elmúlt évadot a Fradiban játszotta: „A hazai
medence a Beton mellett szól, véleményen szerint ezt ki is
használja."
A kezdés előtt megérkeztek a Pick–Tatabánya
találkozóról a szegedi ultrák is, úgyhogy minden adott volt a nagy
csatára. Két jó csapat, nagy tét, remek hangulat, telt ház. Jöhetett
az előadás.
Rögtön az első támadásból megszerezte a Fradi a
vezetést. Na de hogyan! Majdnem két és fél perc után. Hiába
blokkoltak háromszor is a szegediek, egyszer a kapufa is segített
nekik, a labda minden esetben visszakerült a zöldekhez. Az ötödik
kísérletből aztán Bánhidy betalált.
Tévedett az, aki ezek
után sokgólos meccsre számított. Helyette hatalmas taktikai csata
alakult ki. Hiába gyilkolták a centereket, a bírók csak nagy ritkán
ítéltek kiállítást. Így nem maradt más, mint a távoli próbálkozások.
Azok viszont nem jöttek be, ha kapura is mentek a lövések,
mindkét gárda portása (itt Barát, ott Pelle) bizonyította nagyszerű
formáját. Utóbbi is egyszer tévedett csak a fordulásig, Éles
bombájával szemben nem volt, nem lehetett ellenszere, 1–1.
A
nagyszünetben Gyöngyösi fanatizálta az övéit, Bíró higgadtabban
osztogatta tanácsait. Érthető volt a habitus különbség, a Fradinak
ugyebár állt a meccs, a döntetlen neki kedvezett. A harmadik negyed
elején az egyik néző meg is jegyezte: „Talán focimeccsen vagyunk?",
de mire a mondat végére ért, már magasban volt a keze, ugyanis
Komlósi 8 m-ről kegyetlenül bevarrta a Szeged vezető gólját, 2–1.
Sokáig nem örülhetett, az ellentámadásból Katonás előnyből
egyenlített, sőt a játékrész utolsó percében az egykori szegedi
kedvenc, Nitsovits jobbról a rövid fölsőbe varázsolta a labdát, 2–3.
A bajt tetézte, hogy a másik oldalon kihasználatlanul maradt egy
szegedi fór...
„Tojás, könyörgöm, találj ki valamit!" –
érkezett az egyik ultrától a kérés Gyöngyösi edző felé. Nem volt
egyszerű teljesíteni, hiszen a záró negyedben két góllal kellett a
Fradi fölé kerekedni. Az addig látottak alapján erre nem sok sansz
mutatkozott. Egészen négy perccel a vége előttiig tartott ez a
letargikus állapot, ekkor viszont Varga Péter visszahozta a reményt.
„Még, még, még, ennyi nem elég!" – skandálták a drukkerek. Újabb egy
perc elteltével Éles iszonyatos erejű, hét méterről eleresztett jobb
vinklis bombája után már a Szegednél volt az előny, 4–3. Az egyik
szurkoló ekkor fogalmazta meg észrevételét: „Ennek a Vili gyereknek,
aranyba kellene önteni a jobb kezét". A villanyórán a másodpercek
kínos lassúsággal teltek, úgyhogy nem maradt más, tovább kellett
izgulni. Előnyhöz jutottak a vendégek, Létay keze pedig nem
remegett, 4–4. Te jó isten, van még innen visszaút? P
ontosan
egy perccel a végső dudaszó megszólalása előtt a bírók úgy
gondolták, a Szegednek is jár még egy fór. Ez így rendben is lenne,
a kérdés csak az volt, ki meri majd elvállalni a lövést? A
csapatkapitány, Varga Pepének volt vér a pucájában, a jobb sarokba
vágta a labdát, 5–4. Még 41 másodperc! Az addig elsőrangúan
bíráskodó Kiszelly fél perccel a vége előtt Lehmannt a fél
pályánál(!) elkövetett faultért kiállította... A Fradi fórjánál a
nézők közül többen nem mertek odanézni, pedig láthatták volna ahogy
Barát Feri micsoda elképesztő bravúrral üti kapu fölé Tóth Frank
löketét.
Vége, nyert a Beton! Gyöngyösi – akárcsak a két
gárda őszi meccse után – felemelt kezekkel a földre rogyott, a
játékosok ölelték, csókolták egymást. Ez a nap aranybetűkkel íródik
majd a szegedi sport nagykönyvébe! A másik kispadnál szomorú
zöldköpenyes játékosok meredt tekintettel maguk elé bámulva csak
ültek. Képtelenek voltak megszólalni. Hatalmas, sokáig emlékezetes
meccsen vesztettek. Gyöngyösi András: – Köszönöm a csapatnak,
csodálatos este volt.
Személy szerint nekem hatalmas
elégtételt jelent, hogy a Fradit Pesten és Szegeden is legyőztük.
Merem remélni, hogy most már semmi nem veszélyezteti a négy közé
jutásunkat. Örülök, hogy a Vasas meccs óta véglegesen azonos
hullámhosszra kerültünk a fiúkkal, és ennek meg is van az eredménye.
Nagyon boldog vagyok!
Legrand-Szentesi VK–Vasas
5–16 (2–5, 1–4, 1–3, 1–4) OB I-es férfi
vízilabda-mérkőzés. Szentes, ligeti uszoda, 400 néző. Vezette:
Székely Z., Bors. Legrand-Szentesi VK: Horváth – Somogyi, Németh
D. 1, Berki, Torday, Kis I., Szebeni 2. Csere: Szabó N. 1,
Szénászki, Juhász Zs. 1, Józsa, Újházi (kapus). Edző: Vidumanszky
László. Vasas: Németh Zs. – VARGA DÁNIEL. 3, STEINMETZ Á. 4,
Steinmetz B. 1, VINDISCH 3, Mátyás 2, Hesz 1. Csere: Varga Dénes 1,
Keszthelyi, Gombos, Kállay 1, Kelemen, Szűcs. Edző: Földi
László Gól – emberelőnyből: 7/2, ill. 7/4. Négyméteresből: 1/1,
ill. 2/2.
A találkozónak egyértelműen a vendégek voltak az
esélyesei, s ennek megfelelően a gólok sorát Steinmetz Ádám nyitotta
meg. Komolyan vették a találkozót az angyalföldiek, ezzel pedig
megpecsételődött a Legrand sorsa. A fővárosiak az emberelőnyös
helyzeteket is jó százalékkal értékesítették, a centerek is rendre
beköszöntek, de ha arra volt szükség átlőtték a zónát. A házigazdák
erejéből csak szépítő gólokra futotta. A Vasas ilyen különbséggel is
megérdemelten nyert.
Vidumanszky László: –
Nehéz elemezni, értékelni ezt a meccset, nem tudunk partiban lenni
ilyen klasszis együttessel. Nekünk a közvetlen riválisainkra kell
koncentrálnunk, azok ellen kell bizonyítanunk.
A
forduló további eredményei: Eger–Újpest 19–7, Szolnok–OSC
9–10, Neptun–BVSC 5–6, Ybl–Domino 1–23.
Éles Vilmos: – Őszintén bevallom,
jobb játékra számítottam, de a győzelmet nem kell
megmagyarázni. Meg kell jegyeznem, a játékvezetés a nagyobb
súlyú ferencvárosi játékosoknak kedvezett. Kapusunk, Barát
Feri válogatott formában védett. Varga Péter: – A végén a
fiúk nagyszerűen kidolgozták számomra a begyakorolt figurát,
nem hibázhattam. Egyelőre nem örülhetünk felhőtlenül, egy
forduló még hátravan az alapszakaszból. Hétfőtől csak és
kizárólag a Szentes elleni meccs lebeghet a szemünk előtt.
Kedvező helyzetből várjuk a szombati mérkőzést, amely szintén
nem ígérkezik könnyűnek. Barát Ferenc: – Egy lépéssel
közelebb kerültünk a nagy álmunkhoz, a négy közé jutáshoz. Nem
ment rosszul a védés, de ebben nagy szerepe volt a többieknek
is, akik ragyogóan védekeztek. Boldogok vagyunk, de óriási
hiba lenne a Szentest fél vállról
venni.