|
Szirbik és az ellenzék
pengeváltása
A lakosság száma csökken, a munkanélküliség
nő
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-03-16 |
Blahó Gabriella |
| |
 |
 Miközben
fogy a lakosság Szentesen, nő a munkanélküliek aránya; ez
elgondolkodtató tendencia – hangzott el a szentesi
képviselő-testület ülésén nemrég. A polgármester azt mondta, ha
csökken a munkanélküliség, pályázati lehetőségektől eshet el a
város. A polgári oldal élesen bírálta ezt a megközelítést. A
polgármester arra figyelmeztetett: összefüggéseiben érdemes
vizsgálni a város fejlődésének lehetőségeit.
 |
|
 |
A költségvetés tárgyalásakor került
terítékre Szentes város fejlődése a munkanélküliség és a lakosság
számának fényében. A polgári összefogás frakcióvezetője, Halmai
László statisztikai adatokra hivatkozva mondta, hogy miközben a
lakosság száma csökken, a munkanélküliség aránya nő a városban.
Információi szerint Szentesnek és térségének lakossága az elmúlt
három évtizedben húsz százalékkal csökkent, a munkanélküliség aránya
pedig nőtt, most 10,6 százalékot mutat. A jobboldali képviselő
szerint nem csak amiatt fogy a város, hogy többen halnak meg, mint
ahányan születnek: jelentős az elvándorlás, különösen a fiatal
diplomások körében.
Az ülésen a polgármester reagálásában
valóban megfogalmazta azt is, hogy Szentesnek igazából nem érdeke a
munkanélküliség csökkentése, hiszen akkor nem felel meg a hátrányos
helyzetű kistérségekkel szemben támasztott követelményeknek, így
akár több százmillió forint pályázati pénztől eshet el. Halmai
élesen elítélte ezt a megközelítési módot. Lapunknak nyilatkozva
hozzátette: szerinte szűk látókörű a polgármester hozzáállása,
hiszen várospolitikai szempontból egyedül a teljes foglalkoztatás az
elfogadható cél, megnyugtató jövedelemmel. Halmai elfogadná a
szentesi folyamatot, ha országosan általános jelenségről lenne szó,
de példái szerint Szarvas vagy Mórahalom lakosainak száma nő, és a
foglalkoztatottak aránya is kedvezőbb ezeken a településeken. A
legnagyobb bajok közé sorolta, hogy a pályakezdő diplomások nem
szülővárosukban keresnek és találnak állást maguknak.
Szirbik
Imre szerint összefüggésében érdemes csak megvizsgálni a témakört. A
város első embere lapunknak nyilatkozva elmondta: a
területfejlesztési alapokra való pályázás lehetősége tíz mutató
alapján adott – vagy nem adott – egy város számára. Az
infrastruktúrára vonatkozó adatok mellett három gazdasági mutatót
vizsgálnak az ítészek, ezek közül kettőt – a személyi jövedelemadót
és GDP-t – semmi módon nem tud befolyásolni az önkormányzat. A
harmadik a munkanélküliség: nemcsak a ruhagyár és a Termál
szövetkezet megszűnése miatt emelkedett a mutató, hanem azért is,
mert a környező városokhoz képest – az önkormányzat törekvésének
köszönhetően – valós adatok alapján nőtt a regisztráltak száma.
Szirbik szavai szerint minden pályázati kiírásnál őrült lobbit kell
bevetni, hogy Szentesnek esélye legyen a lehetőségre és a sikerre a
közcélok érdekében. A foglalkoztató cégekkel való tárgyalásai során
kiderült: több szakma képviselői hiányoznak a szentesi
munkaerőpiacról. Közel négyszázan naponta több mint fél órát utaznak
más településekről szentesi munkahelyükre.
A lakosságszám
csökkenésének természetes oka is van: több száz ápolásra szoruló
idős ember költözött el Nagymágocsra, Csongrádra és Derekegyházra a
szociális otthonokba. A szentesi fiatalok közül sokan a falvakban
élnek inkább: Szegváron vagy Derekegyházon a szentesi lakásuk árából
tudnak venni egy kertes házat és egy autót. A polgármester
hangsúlyozta: nem változtathat azon a programon, melyet 2002-ben az
önkormányzati választáson a város lakói vele társadalmi szerződés
formájában kötöttek. Ebben pedig Szentes egészének fejlődését
célozta meg.
Pályakezdők
hátrányban
A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ
adatai szerint Szentesen és térségében 2001-ben 808
regisztrált munkanélküli volt, ám 2004-re ez a szám 1255-re
emelkedett. A térségben jelenleg 1919 ember nem talál munkát –
bár ez az adat kedvező az 1993-ban mutatott csúcshoz képest:
akkor 2916-an voltak állás nélkül a városban és a kistérségben
összesen. A ráta 2003-ban 8,6 százalékos volt, az elmúlt év
végi mutató szerint 10,5 százalék. Legnehezebb helyzetben a
húsz-huszonnégy éves pályakezdők vannak, 2003-ban közülük
138-an, 2004-ben 163-an kerestek foglalkoztatást. A Központi
Statisztikai Hivatal által közölt adatok szerint 1994-ben 31
ezer 975 lakos élt Szentesen, míg a 2003-as év végi adatok
szerint 30 ezer 650. |
|
 |
|
|
 |
| |