 |
 Szirbik és az ellenzék
pengeváltása A lakosság száma csökken, a munkanélküliség
nő |
| ||||||||
| ||||||||||
|
Miközben fogy a lakosság Szentesen, nő a munkanélküliek aránya; ez elgondolkodtató tendencia – hangzott el a szentesi képviselő-testület ülésén nemrég. A polgármester azt mondta, ha csökken a munkanélküliség, pályázati lehetőségektől eshet el a város. A polgári oldal élesen bírálta ezt a megközelítést. A polgármester arra figyelmeztetett: összefüggéseiben érdemes vizsgálni a város fejlődésének lehetőségeit. |
| ||||||||
|
A költségvetés tárgyalásakor került
terítékre Szentes város fejlődése a munkanélküliség és a lakosság
számának fényében. A polgári összefogás frakcióvezetője, Halmai
László statisztikai adatokra hivatkozva mondta, hogy miközben a
lakosság száma csökken, a munkanélküliség aránya nő a városban.
Információi szerint Szentesnek és térségének lakossága az elmúlt
három évtizedben húsz százalékkal csökkent, a munkanélküliség aránya
pedig nőtt, most 10,6 százalékot mutat. A jobboldali képviselő
szerint nem csak amiatt fogy a város, hogy többen halnak meg, mint
ahányan születnek: jelentős az elvándorlás, különösen a fiatal
diplomások körében. Az ülésen a polgármester reagálásában valóban megfogalmazta azt is, hogy Szentesnek igazából nem érdeke a munkanélküliség csökkentése, hiszen akkor nem felel meg a hátrányos helyzetű kistérségekkel szemben támasztott követelményeknek, így akár több százmillió forint pályázati pénztől eshet el. Halmai élesen elítélte ezt a megközelítési módot. Lapunknak nyilatkozva hozzátette: szerinte szűk látókörű a polgármester hozzáállása, hiszen várospolitikai szempontból egyedül a teljes foglalkoztatás az elfogadható cél, megnyugtató jövedelemmel. Halmai elfogadná a szentesi folyamatot, ha országosan általános jelenségről lenne szó, de példái szerint Szarvas vagy Mórahalom lakosainak száma nő, és a foglalkoztatottak aránya is kedvezőbb ezeken a településeken. A legnagyobb bajok közé sorolta, hogy a pályakezdő diplomások nem szülővárosukban keresnek és találnak állást maguknak. Szirbik Imre szerint összefüggésében érdemes csak megvizsgálni a témakört. A város első embere lapunknak nyilatkozva elmondta: a területfejlesztési alapokra való pályázás lehetősége tíz mutató alapján adott – vagy nem adott – egy város számára. Az infrastruktúrára vonatkozó adatok mellett három gazdasági mutatót vizsgálnak az ítészek, ezek közül kettőt – a személyi jövedelemadót és GDP-t – semmi módon nem tud befolyásolni az önkormányzat. A harmadik a munkanélküliség: nemcsak a ruhagyár és a Termál szövetkezet megszűnése miatt emelkedett a mutató, hanem azért is, mert a környező városokhoz képest – az önkormányzat törekvésének köszönhetően – valós adatok alapján nőtt a regisztráltak száma. Szirbik szavai szerint minden pályázati kiírásnál őrült lobbit kell bevetni, hogy Szentesnek esélye legyen a lehetőségre és a sikerre a közcélok érdekében. A foglalkoztató cégekkel való tárgyalásai során kiderült: több szakma képviselői hiányoznak a szentesi munkaerőpiacról. Közel négyszázan naponta több mint fél órát utaznak más településekről szentesi munkahelyükre. A lakosságszám csökkenésének természetes oka is van: több száz ápolásra szoruló idős ember költözött el Nagymágocsra, Csongrádra és Derekegyházra a szociális otthonokba. A szentesi fiatalok közül sokan a falvakban élnek inkább: Szegváron vagy Derekegyházon a szentesi lakásuk árából tudnak venni egy kertes házat és egy autót. A polgármester hangsúlyozta: nem változtathat azon a programon, melyet 2002-ben az önkormányzati választáson a város lakói vele társadalmi szerződés formájában kötöttek. Ebben pedig Szentes egészének fejlődését célozta meg.
| |||||||||
|
||||||||||
|
||||||||||
