|
40 centis birtokvita a szentesi Berekben
A
két volt kolléga a bíróságon pereskedik
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-03-12 |
Blahó Gabriella |
| |
 |
 Évek óta
folyik a per a szentesi Szabó Ferenc és volt kollégája, Vida Mátyás
között. A szövetkezettől vásárolt telep bekötőútját Vida szerint
Szabó csak egy darabon használhatja.
 |
|
 |
![]() |
A Csongrád Megyei Bíróság ítélete szerint
Szabó Ferencnek itt, az épület és a kerítés között kellene
autóval eljárnia. Talán jó nagy gázzal sikerülne. Fotó: Blahó
Gabriella | A kilencvenes évek elején
Vida Mátyás és Szabó Ferenc is vásárolt a volt szentesi József
Attila szövetkezet telepéből, a megállapodás arról szólt, hogy az
épületek becsült árában benne foglaltatik a kövesút, ennek a
birtokba adásáról pedig szükségtelen rendelkezni. Ez volt a kiinduló
jogi alapja annak a birtokvitának, mely mára kiterebélyesedett. A
bekötőút mellett van Szabó Ferenc magtára és darálója, melyet
rendkívül előnytelen módon tud csak megközelíteni, pontosabban: nem
tudja rendeltetésüknek megfelelően használni azokat.
A
bekötőút tulajdonjogára időközben szert tett a telepen lakó Vida
Mátyás, aki csak ahhoz járul hozzá, hogy Szabó Ferenc a telkének egy
pontjáig eljuthasson a járművel, kerítésén kaput nem nyithat a
bekötőútra a magtára ajtaja előtt. Így azonban a gabonát szállító
teherautóval gyakorlatilag képtelenség megközelíteni az épületet, s
ha sikerül is, a jármű kifordulni biztosan nem tud onnan. Szabó
Ferenc szolgalmi jog alapításáért kezdeményezett polgári eljárást a
bíróságon, mely első fokon számára kedvező ítéletet hozott, a megyei
bíróság azonban keresetét elutasítva azt javasolta, hogy a daráló és
a jelenleg kerítéssel jelölt telekhatár között forduljon vissza a
bekötőútra, ami szintén lehetetlen, hiszen a kerítés és az épület
között negyven centiméter csupán a távolság.
Szabó Ferenc
döntött: a kerítést a magtár kapuja előtt – a közlekedés érdekében –
elbontotta. A polgármesteri hivatal közigazgatási osztálya Vida
Mátyás birtokvédelmi kérelmére eljárt és ezért két ízben is
megbüntette a szomszédot, aki a harmadik felszólításra
helyreállította az eredeti állapotot, azaz kijavította a kerítést. A
kérdéses helyen egyébként hatalmas betontömb is található, mely
eleve elzárja az utat a magtár kapuja előtt: ezt Vida Mátyás tette
oda.
Az utat birtokló szomszédot megkérdeztük arról, miért
nem akar hozzájárulni, hogy szomszédja, Szabó Ferenc szolgalmi jogot
kapjon az út használatára. A gazda lapunknak azt válaszolta, azért,
mert akkor az útról a vizet nem tudja levezetni. Amikor Vida Mátyást
arról kérdeztük, ha volna mindkettőjük számára elfogadható megoldás,
hajlandó volna-e a megegyezésre, azt válaszolta, efféléken nem töri
a fejét. Aztán arról is megkérdeztük, mit tenne, ha volna egy
magtára, egy darálója, meg egy szomszédja, aki nem engedi az utat
használni, némi gondolkodás után azt válaszolta, hogy Szabó Ferenc
úgy oldja meg a közlekedését, ahogy tudja. Szerinte tarthatatlan,
hogy szomszédja nem csukja be a bekötő út kapuját, ő személy szerint
azt sem érti, hogy a gazdának miért van több darabban a földje, amin
termeszt. Korábban javasolta neki, hogy vegye meg a magtár és a főút
közötti területet, így könnyebben megközelítheti a magtárat.
Szabó Ferenc ezt azért nem vette meg, mert elfogadhatatlanul
magas árat szabott Vida.
A per megjárta a városi, a megyei
valamint a Legfelsőbb Bíróságot, a fővárosi fórum visszaküldte az
ügyet a megyének, az pedig újra Szentesnek. Szabó Ferenc bízik
benne, hogy vége lesz egyszer ennek a történetnek. A
gabonatermesztésre alapozott családi vállalkozás tulajdonosa
hozzátette: az ő telkén található az egyetlen trafóállomás, ahonnan
áramhoz lehet jutni, ide csatlakozik Vida úr is. Megtehetné ő is,
hogy elvágja a villanyvezetéket, de – mint mondta – szeretne
nyugodtan megegyezni Vidával, ahogyan az jó szomszédokhoz illik.
|
 |
|
|
 |
| |