40 centis birtokvita a szentesi Berekben  A két volt kolléga a bíróságon pereskedik Ajánlja a cikket?         | 2005-03-12 | Blahó Gabriella Évek óta folyik a per a szentesi Szabó Ferenc és volt kollégája, Vida Mátyás között. A szövetkezettől vásárolt telep bekötőútját Vida szerint Szabó csak egy darabon használhatja. A Csongrád Megyei Bíróság ítélete szerint Szabó Ferencnek itt, az épület és a kerítés között kellene autóval eljárnia. Talán jó nagy gázzal sikerülne. Fotó: Blahó Gabriella A kilencvenes évek elején Vida Mátyás és Szabó Ferenc is vásárolt a volt szentesi József Attila szövetkezet telepéből, a megállapodás arról szólt, hogy az épületek becsült árában benne foglaltatik a kövesút, ennek a birtokba adásáról pedig szükségtelen rendelkezni. Ez volt a kiinduló jogi alapja annak a birtokvitának, mely mára kiterebélyesedett. A bekötőút mellett van Szabó Ferenc magtára és darálója, melyet rendkívül előnytelen módon tud csak megközelíteni, pontosabban: nem tudja rendeltetésüknek megfelelően használni azokat. A bekötőút tulajdonjogára időközben szert tett a telepen lakó Vida Mátyás, aki csak ahhoz járul hozzá, hogy Szabó Ferenc a telkének egy pontjáig eljuthasson a járművel, kerítésén kaput nem nyithat a bekötőútra a magtára ajtaja előtt. Így azonban a gabonát szállító teherautóval gyakorlatilag képtelenség megközelíteni az épületet, s ha sikerül is, a jármű kifordulni biztosan nem tud onnan. Szabó Ferenc szolgalmi jog alapításáért kezdeményezett polgári eljárást a bíróságon, mely első fokon számára kedvező ítéletet hozott, a megyei bíróság azonban keresetét elutasítva azt javasolta, hogy a daráló és a jelenleg kerítéssel jelölt telekhatár között forduljon vissza a bekötőútra, ami szintén lehetetlen, hiszen a kerítés és az épület között negyven centiméter csupán a távolság. Szabó Ferenc döntött: a kerítést a magtár kapuja előtt – a közlekedés érdekében – elbontotta. A polgármesteri hivatal közigazgatási osztálya Vida Mátyás birtokvédelmi kérelmére eljárt és ezért két ízben is megbüntette a szomszédot, aki a harmadik felszólításra helyreállította az eredeti állapotot, azaz kijavította a kerítést. A kérdéses helyen egyébként hatalmas betontömb is található, mely eleve elzárja az utat a magtár kapuja előtt: ezt Vida Mátyás tette oda. Az utat birtokló szomszédot megkérdeztük arról, miért nem akar hozzájárulni, hogy szomszédja, Szabó Ferenc szolgalmi jogot kapjon az út használatára. A gazda lapunknak azt válaszolta, azért, mert akkor az útról a vizet nem tudja levezetni. Amikor Vida Mátyást arról kérdeztük, ha volna mindkettőjük számára elfogadható megoldás, hajlandó volna-e a megegyezésre, azt válaszolta, efféléken nem töri a fejét. Aztán arról is megkérdeztük, mit tenne, ha volna egy magtára, egy darálója, meg egy szomszédja, aki nem engedi az utat használni, némi gondolkodás után azt válaszolta, hogy Szabó Ferenc úgy oldja meg a közlekedését, ahogy tudja. Szerinte tarthatatlan, hogy szomszédja nem csukja be a bekötő út kapuját, ő személy szerint azt sem érti, hogy a gazdának miért van több darabban a földje, amin termeszt. Korábban javasolta neki, hogy vegye meg a magtár és a főút közötti területet, így könnyebben megközelítheti a magtárat. Szabó Ferenc ezt azért nem vette meg, mert elfogadhatatlanul magas árat szabott Vida. A per megjárta a városi, a megyei valamint a Legfelsőbb Bíróságot, a fővárosi fórum visszaküldte az ügyet a megyének, az pedig újra Szentesnek. Szabó Ferenc bízik benne, hogy vége lesz egyszer ennek a történetnek. A gabonatermesztésre alapozott családi vállalkozás tulajdonosa hozzátette: az ő telkén található az egyetlen trafóállomás, ahonnan áramhoz lehet jutni, ide csatlakozik Vida úr is. Megtehetné ő is, hogy elvágja a villanyvezetéket, de – mint mondta – szeretne nyugodtan megegyezni Vidával, ahogyan az jó szomszédokhoz illik.