A
gazdatüntetés egy szomorú, több mint másfél évtizedes folyamat egyik
következménye – mondta lapunknak Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara
szentesi elnöke. Glatz Ferenc akadémikus felhívásához csatlakozva
most azért dolgoznak, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő
társadalmi szerződés jöjjön létre a vidék felzárkózása érdekében.
Csikai: a vidék igazi gondja a szegénység.
Fotó: Tésik Attila
A hetek óta zajló
gazdatüntetésről azt nyilatkozta lapunknak Csikai Miklós, a Magyar
Agrárkamara elnöke, a szentesi Árpád-Agrár Rt. vezetője, hogy az egy
szomorú, több mint másfél évtizedes folyamatnak egyik
következménye". Ez azt jelenti – mint fogalmazott –, hogy a
rendszerváltozásnak a legnagyobb vesztese a vidék, amelynek része az
agrárium. Ebből adódóan nem engedhető meg, hogy az európai uniós
csatlakozásnak is a vidék és a mezőgazdaság legyen a károsultja.
Ennek megakadályozására az Agrárkamara már régóta sürgette az érdemi
párbeszédet a problémáról, amely „nem kellőképpen felelős politikai
gondolkodás hiányában alakulhatott ki". Csikai Miklós szerint az EU
tagjaként már nem lehet úgy beszélni a jövőről, hogy ne tárgyalnának
az agrárgazdaság és a vidék tudatos, átgondolt, összehangolt
fejlesztéséről.
Lapunk érdeklődésére, hogy vajon egyaránt
tönkreteszi-e a magángazdákat és a nagyüzemeket a területalapú
támogatások kifizetésének elhúzódása, azt válaszolta Csikai Miklós:
ez a probléma csak egy a száz közül, amely előidézte a tarthatatlan
állapotot. Legfrissebb információja szerint a támogatások hiánya
most jobban sújtja a nagyobb területen gazdálkodókat. Az Árpád-Agrár
Rt. egyetlen fillért sem kapott eddig a hektáronkénti nyolcezer
forint előlegen kívül. Csikai Miklós bokrosi magángazdálkodó viszont
a többiekkel együtt január elején hozzájutott a földalapú
támogatáshoz. Nem győzi hangsúlyozni az elnök: ez csak egy tünet, az
okokat kell megkeresni, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe. Azért
dolgoztak, illetve dolgoznak most is, hogy a vidék egészének
jövőjéről érdemi párbeszéd szülessen.
A Magyar Agrárkamara
ennek érdekében csatlakozott Glatz Ferenc akadémikus minapi
felhívásához, amely összefogást sürget a vidéki lakosság
hátrányainak felszámolásáért. Kedvezőnek tartja a köztestület elnöke
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon megnyilvánulását, miszerint
belátja a kormányzat, hogy nagy elmaradások történtek vidéken.
Csikai egyébként hónapokkal ezelőtt személyesen adta át a
kormányfőnek a pontokba szedett indítványukat, amelynek az a
vezérgondolata: „Nem lehet fejlett Magyarországot építeni úgy, hogy
közben elfeledkezem a mezőgazdaságról és a vidékről." Hozzátette:
nincs a világnak egyetlen fejlett gazdasági hatalma, ahol az
agrárium és az élelmiszeripar nincs legalább olyan szinten, mint az
adott ország legfejlettebb ágazatai.
Március 15-éhez
közeledve egyesek attól tartanak, hogy ha nem sikerül agrárbékét
kötni, elszabadulhatnak az indulatok nemzeti ünnepünkön. Csikai
Miklós úgy reagált a felvetésre: eddig nem avatták be őket a
tüntetőkkel folytatott tárgyalásokba, mert így állapodtak meg a
demonstrálók és a kormány illetékesei. E két félre tartozó ügynek
nevezi az elnök a helyzetet, hozzátéve: ő a vidék ügyéről beszél,
ami nemcsak gazdakörösöket jelent, hanem más társasági formában
gazdálkodókat, ápolónőket, pedagógusokat és egyéb foglalkozásúakat.
Az igazi gondja a vidéknek a szegénység, és ez minden baj eredője.
Vidéken alacsonyabb az életszínvonal, mint az ország egészében, és
Budapesten vagy más városokban. Ezt a kettősséget és a különbséget
kell felszámolnunk – mondta Csikai Miklós, hozzátéve: éjjel és
nappal azért dolgoznak most, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő
társadalmi szerződés jöjjön létre a vidéki Magyarország felzárkózása
érdekében.
A gazdák
maradnak
Tovább folytatódik megyénkben is a
gazdatüntetés. A vásárhelyi és környékbeli gazdák ma
Kopáncsnál zárták le a 47-es egyik sávját járműveikkel. Az
55-ös főúton pedig Mórahalomnál lassítják a forgalmat a
homokháti gazdálkodók traktorjaikkal, teherautóikkal. A makói
és Makó környéki gazdálkodók a 43-as úton, Magyarcsanádnál
sorakoznak fel.