Csikai Miklós: A tüntetés csak a baj tünete

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-03-09 | Balázsi Irén

A gazdatüntetés egy szomorú, több mint másfél évtizedes folyamat egyik következménye – mondta lapunknak Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara szentesi elnöke. Glatz Ferenc akadémikus felhívásához csatlakozva most azért dolgoznak, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő társadalmi szerződés jöjjön létre a vidék felzárkózása érdekében.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Csikai: a vidék igazi gondja a szegénység. Fotó: Tésik Attila
A hetek óta zajló gazdatüntetésről azt nyilatkozta lapunknak Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, a szentesi Árpád-Agrár Rt. vezetője, hogy az egy szomorú, több mint másfél évtizedes folyamatnak egyik következménye". Ez azt jelenti – mint fogalmazott –, hogy a rendszerváltozásnak a legnagyobb vesztese a vidék, amelynek része az agrárium. Ebből adódóan nem engedhető meg, hogy az európai uniós csatlakozásnak is a vidék és a mezőgazdaság legyen a károsultja. Ennek megakadályozására az Agrárkamara már régóta sürgette az érdemi párbeszédet a problémáról, amely „nem kellőképpen felelős politikai gondolkodás hiányában alakulhatott ki". Csikai Miklós szerint az EU tagjaként már nem lehet úgy beszélni a jövőről, hogy ne tárgyalnának az agrárgazdaság és a vidék tudatos, átgondolt, összehangolt fejlesztéséről.

Lapunk érdeklődésére, hogy vajon egyaránt tönkreteszi-e a magángazdákat és a nagyüzemeket a területalapú támogatások kifizetésének elhúzódása, azt válaszolta Csikai Miklós: ez a probléma csak egy a száz közül, amely előidézte a tarthatatlan állapotot. Legfrissebb információja szerint a támogatások hiánya most jobban sújtja a nagyobb területen gazdálkodókat. Az Árpád-Agrár Rt. egyetlen fillért sem kapott eddig a hektáronkénti nyolcezer forint előlegen kívül. Csikai Miklós bokrosi magángazdálkodó viszont a többiekkel együtt január elején hozzájutott a földalapú támogatáshoz. Nem győzi hangsúlyozni az elnök: ez csak egy tünet, az okokat kell megkeresni, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe. Azért dolgoztak, illetve dolgoznak most is, hogy a vidék egészének jövőjéről érdemi párbeszéd szülessen.

A Magyar Agrárkamara ennek érdekében csatlakozott Glatz Ferenc akadémikus minapi felhívásához, amely összefogást sürget a vidéki lakosság hátrányainak felszámolásáért. Kedvezőnek tartja a köztestület elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon megnyilvánulását, miszerint belátja a kormányzat, hogy nagy elmaradások történtek vidéken. Csikai egyébként hónapokkal ezelőtt személyesen adta át a kormányfőnek a pontokba szedett indítványukat, amelynek az a vezérgondolata: „Nem lehet fejlett Magyarországot építeni úgy, hogy közben elfeledkezem a mezőgazdaságról és a vidékről." Hozzátette: nincs a világnak egyetlen fejlett gazdasági hatalma, ahol az agrárium és az élelmiszeripar nincs legalább olyan szinten, mint az adott ország legfejlettebb ágazatai.

Március 15-éhez közeledve egyesek attól tartanak, hogy ha nem sikerül agrárbékét kötni, elszabadulhatnak az indulatok nemzeti ünnepünkön. Csikai Miklós úgy reagált a felvetésre: eddig nem avatták be őket a tüntetőkkel folytatott tárgyalásokba, mert így állapodtak meg a demonstrálók és a kormány illetékesei. E két félre tartozó ügynek nevezi az elnök a helyzetet, hozzátéve: ő a vidék ügyéről beszél, ami nemcsak gazdakörösöket jelent, hanem más társasági formában gazdálkodókat, ápolónőket, pedagógusokat és egyéb foglalkozásúakat. Az igazi gondja a vidéknek a szegénység, és ez minden baj eredője. Vidéken alacsonyabb az életszínvonal, mint az ország egészében, és Budapesten vagy más városokban. Ezt a kettősséget és a különbséget kell felszámolnunk – mondta Csikai Miklós, hozzátéve: éjjel és nappal azért dolgoznak most, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő társadalmi szerződés jöjjön létre a vidéki Magyarország felzárkózása érdekében.


A gazdák maradnak

Tovább folytatódik megyénkben is a gazdatüntetés. A vásárhelyi és környékbeli gazdák ma Kopáncsnál zárták le a 47-es egyik sávját járműveikkel. Az 55-ös főúton pedig Mórahalomnál lassítják a forgalmat a homokháti gazdálkodók traktorjaikkal, teherautóikkal. A makói és Makó környéki gazdálkodók a 43-as úton, Magyarcsanádnál sorakoznak fel.