|
Szentesen élő külföldiek
szerint megbecsüljük az idegeneket
Ahol a szív, ott az otthon
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-02-24 |
Blahó Gabriella |
| |
 |
 Ahol
a szív, ott az otthon – vallja Assefa Abebe, aki Etiópiából érkezett
Magyarországra egykor, és jól érzi magát Szentesen. A sebészorvost
ma éppúgy érdeklik a magyar egészségügyben zajló változások, mint
magyar kollégáit. Alexandre Boussard francia lektor a szentesi
gimnáziumban, ezelőtt Ománban tanított. Mindketten úgy tapasztalják,
a magyarok kíváncsisággal vegyes szimpátiát éreznek az idegenek
iránt. Ők is a szívükre hallgattak, amikor idejöttek.
 |
|
 |
 |
Assefa Abebe sebész főorvos kiválóan beszél
magyarul. Fotó: Blahó
Gabriella | Assefa Abebe azt mondja,
Addisz Abebában most körülbelül huszonöt fok van, a magas hegyen
elterülő főváros lakói kellemes klímában élnek. Ott született a
szentesi kórház sebész főorvosa, akinek édesapja magas rangú
katonatiszt volt a császárság idején. Fia pedig az etióp nemzeti
ökölvívó-válogatott tagjaként példaképének tekintette Papp Lászlót,
valósággal rajongott érte. A boksz iránt elkötelezett fiatalember
ezért kapott a lehetőségen: bár társai az ország jó amerikai
kapcsolatainak köszönhetően az államokban tanultak ösztöndíjasként,
ő Magyarországot választotta.
Szerelem az
egyetemen
A testnevelési főiskolán eltöltött három
évet, amikor egy sérülést követően kiderült, hogy nem folytathatja a
sportot. A sebészet viszont mindig érdekelte, így a szegedi
orvosegyetemen szerzett diplomát. Gyakorlatainak színhelye a
szentesi kórház volt, Bugyi tanár úr szellemi légköréhez tartozni
igazi élményt jelentett Abebe számára.
Az egyetemen
megismerkedett egy csongrádi lánnyal, akit feleségül is vett.
Időközben Etiópiában rendszerváltás történt, a császárt megölték,
édesapja meghalt, anyja pedig fia biztonsága érdekében kérte őt: ne
menjen haza. Azóta nem volt otthon az afrikai férfi. Magyarországról
pedig úgy gondolkodik: ahol a szív, ott az otthon. Úgy döntött,
marad, mert hazájának érzi ezt az országot. A főorvos kiválóan
beszéli a nyelvünket, de szerinte a csaknem negyven év alatt már
tökéletesen meg kellett volna tanulnia magyarul. Elteltek azok az
idők, amikor még honvágya volt, megszülettek a gyermekek, összesen
három. Abebe főorvos minden napját a hivatásának gyakorlásával tölti
és a magyar egészségügy kérdései éppúgy foglalkoztatják, mint
bármely más kollégáját.
A kóbor afrikai
törzs
Azt mondja, a magyarok és az etiópok nem
sokban különböznek egymástól, ugyanis szülőhazája is keresztény. A
kultúrában tehát nagyon sok alapvetően hasonló vonás felfedezhető,
soha nem érezte magát idegennek nálunk. Csodálja a magyarokat, akik
történelmük során annyiszor szenvedtek háborúkban, idegen diktatúrák
elnyomása alatt, és még mindig tisztelik az idegent. Neki pedig
ebben a megbecsülésben része van. Meséli, hogy egy balatoni
nyaraláson váratlanul köszöntötte őt egy pap, s kérdezte tőle, nem
etióp-e véletlenül. Mosolyogva mondja a főorvos, hogy ez azért nincs
a homlokára írva, miután igennel felelt, kapott az atyától egy
könyvet. A könyv azért érdekes – folytatja –, mert a magyarok és az
etiópok közös eredetét bizonygatja. Az író szerint ugyanis az
afrikai ország északi tartományából vándorolt el egy törzs, jóval a
honfoglalás előtt Ázsiába, s ott csatlakozott a magyarokhoz... A
doktor bizonyos benne, hogy évezredeket átívelve érkezett
haza.
Magyarokkal való személyes találkozás indította arra
Alexandre Boussard-t, hogy a mi országunkban éljen. A szentesi
gimnázium francia lektora az angers-i egyetemen három évig
hallgatott angolt, majd úgy döntött, francia nyelvtanári diplomát
szerez. Az egyetemen több magyarral ismerkedett meg, e kapcsolat
révén kezdte érdekelni Kelet-Közép-Európa. Mielőtt Szentesre
érkezett volna, fél évig tanított egy ománi katonai
főiskolán.
Francia dalok
A magyar
diákokról nagyon jó véleménye van, különösen, ami a magaviseletet és
a szorgalmat illeti. Francia társaikat elhagyják ebben a
tekintetben, valódi öröm tehát számára lektornak lenni a gimiben.
Alexandre-ról azt is hihetnénk, hogy diák, pedig már
huszonnégy esztendős. A budapesti Vörösmarty gimnáziumban a
szentesiek megint megnyerték a francia éneklési versenyt, ez többek
között neki köszönhető. Különösen szép dalokat keresett számukra,
segített a helyes kiejtés elsajátításában. Alexandre szerint a
magyarok és a franciák között nincsen alapvető életmódbeli vagy
kulturális különbség, a fiatalember szerint ennek oka csak az lehet,
hogy mindkét nemzet európai. A lektor legfeljebb két évig maradhat a
gimiben, tervezi, hogy ezt az időt itt tölti – arra azonban nem
gondolt, hogy végleg letelepszik és állampolgárságot kér. Mint
mondja: más, távoli földek vonzzák, hazatérése után pedig más
országokban is szeretné még tanítani a francia nyelvet.
|
 |
|
|
 |
| |