Szentesen élő külföldiek szerint megbecsüljük az idegeneket  Ahol a szív, ott az otthon Ajánlja a cikket?         | 2005-02-24 | Blahó Gabriella Ahol a szív, ott az otthon – vallja Assefa Abebe, aki Etiópiából érkezett Magyarországra egykor, és jól érzi magát Szentesen. A sebészorvost ma éppúgy érdeklik a magyar egészségügyben zajló változások, mint magyar kollégáit. Alexandre Boussard francia lektor a szentesi gimnáziumban, ezelőtt Ománban tanított. Mindketten úgy tapasztalják, a magyarok kíváncsisággal vegyes szimpátiát éreznek az idegenek iránt. Ők is a szívükre hallgattak, amikor idejöttek. Assefa Abebe sebész főorvos kiválóan beszél magyarul. Fotó: Blahó Gabriella Assefa Abebe azt mondja, Addisz Abebában most körülbelül huszonöt fok van, a magas hegyen elterülő főváros lakói kellemes klímában élnek. Ott született a szentesi kórház sebész főorvosa, akinek édesapja magas rangú katonatiszt volt a császárság idején. Fia pedig az etióp nemzeti ökölvívó-válogatott tagjaként példaképének tekintette Papp Lászlót, valósággal rajongott érte. A boksz iránt elkötelezett fiatalember ezért kapott a lehetőségen: bár társai az ország jó amerikai kapcsolatainak köszönhetően az államokban tanultak ösztöndíjasként, ő Magyarországot választotta. Szerelem az egyetemen A testnevelési főiskolán eltöltött három évet, amikor egy sérülést követően kiderült, hogy nem folytathatja a sportot. A sebészet viszont mindig érdekelte, így a szegedi orvosegyetemen szerzett diplomát. Gyakorlatainak színhelye a szentesi kórház volt, Bugyi tanár úr szellemi légköréhez tartozni igazi élményt jelentett Abebe számára. Az egyetemen megismerkedett egy csongrádi lánnyal, akit feleségül is vett. Időközben Etiópiában rendszerváltás történt, a császárt megölték, édesapja meghalt, anyja pedig fia biztonsága érdekében kérte őt: ne menjen haza. Azóta nem volt otthon az afrikai férfi. Magyarországról pedig úgy gondolkodik: ahol a szív, ott az otthon. Úgy döntött, marad, mert hazájának érzi ezt az országot. A főorvos kiválóan beszéli a nyelvünket, de szerinte a csaknem negyven év alatt már tökéletesen meg kellett volna tanulnia magyarul. Elteltek azok az idők, amikor még honvágya volt, megszülettek a gyermekek, összesen három. Abebe főorvos minden napját a hivatásának gyakorlásával tölti és a magyar egészségügy kérdései éppúgy foglalkoztatják, mint bármely más kollégáját. A kóbor afrikai törzs Azt mondja, a magyarok és az etiópok nem sokban különböznek egymástól, ugyanis szülőhazája is keresztény. A kultúrában tehát nagyon sok alapvetően hasonló vonás felfedezhető, soha nem érezte magát idegennek nálunk. Csodálja a magyarokat, akik történelmük során annyiszor szenvedtek háborúkban, idegen diktatúrák elnyomása alatt, és még mindig tisztelik az idegent. Neki pedig ebben a megbecsülésben része van. Meséli, hogy egy balatoni nyaraláson váratlanul köszöntötte őt egy pap, s kérdezte tőle, nem etióp-e véletlenül. Mosolyogva mondja a főorvos, hogy ez azért nincs a homlokára írva, miután igennel felelt, kapott az atyától egy könyvet. A könyv azért érdekes – folytatja –, mert a magyarok és az etiópok közös eredetét bizonygatja. Az író szerint ugyanis az afrikai ország északi tartományából vándorolt el egy törzs, jóval a honfoglalás előtt Ázsiába, s ott csatlakozott a magyarokhoz... A doktor bizonyos benne, hogy évezredeket átívelve érkezett haza. Magyarokkal való személyes találkozás indította arra Alexandre Boussard-t, hogy a mi országunkban éljen. A szentesi gimnázium francia lektora az angers-i egyetemen három évig hallgatott angolt, majd úgy döntött, francia nyelvtanári diplomát szerez. Az egyetemen több magyarral ismerkedett meg, e kapcsolat révén kezdte érdekelni Kelet-Közép-Európa. Mielőtt Szentesre érkezett volna, fél évig tanított egy ománi katonai főiskolán. Francia dalok A magyar diákokról nagyon jó véleménye van, különösen, ami a magaviseletet és a szorgalmat illeti. Francia társaikat elhagyják ebben a tekintetben, valódi öröm tehát számára lektornak lenni a gimiben. Alexandre-ról azt is hihetnénk, hogy diák, pedig már huszonnégy esztendős. A budapesti Vörösmarty gimnáziumban a szentesiek megint megnyerték a francia éneklési versenyt, ez többek között neki köszönhető. Különösen szép dalokat keresett számukra, segített a helyes kiejtés elsajátításában. Alexandre szerint a magyarok és a franciák között nincsen alapvető életmódbeli vagy kulturális különbség, a fiatalember szerint ennek oka csak az lehet, hogy mindkét nemzet európai. A lektor legfeljebb két évig maradhat a gimiben, tervezi, hogy ezt az időt itt tölti – arra azonban nem gondolt, hogy végleg letelepszik és állampolgárságot kér. Mint mondja: más, távoli földek vonzzák, hazatérése után pedig más országokban is szeretné még tanítani a francia nyelvet.