Elkeltek a vesszőfonó munkái Ajánlja a cikket?         | 2005-02-22 | Blahó Gabriella Valamennyi munkája gazdára talált a szegvári vesszőfonónak, aki korábban koporsót is font fűzfából. Rozgonyi Pál alkotásait a művelődési házban őrizték, ahol a napokban elkelt az utolsó darab is. A budapesti közösségfejlesztők egyesületének aktivistái évek óta jó kapcsolatot ápolnak a szegváriakkal. A napokban újra a faluban jártak, amikor a művelődési házban felfigyeltek a népi mesterség egyik jeles képviselőjének munkáira: Rozgonyi Pál valamennyi alkotását megvásárolták – tudtuk meg Kovács Lajostól, a szegvári falumúzeum igazgatójától. A nyolcvankét esztendős mester 1939 óta fon fűzfavesszőből, állítása szerint megszámlálhatatlan használati alkalmatosság került ki a kezei közül. Akkoriban a községháza által szervezett tanfolyamon sajátította el a mesterség alapjait, amely később számára megélhetési forrás lett. A háború után font először fűzfavesszőből koporsót, a megrendelést az ínséges időknek köszönhette, az elhunyt családjának ugyanis nem futotta fára. A közelmúltban Moldován Domokos készített a temetkezési hagyományokról dokumentumfilmet, ebben szerepeltette Rozgonyi Pali bácsi híres vesszőkoporsóját, melyet aztán Európa kiállítótermeibe vitt el magával. Az idős mester büszke erre, tudomása szerint nincs a faluban senki rajta kívül, aki fonna. Alapanyag még akad Szegváron, bár voltak idők, amikor száz hold földön termesztették a vesszőfonó szövetkezet számára a fűzfagallyat. A mester most a tavaszt várja, akkor újra munkához lát a műhelyben.