|
Elkeltek a vesszőfonó munkái
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-02-22 |
Blahó Gabriella |
| |
 |
 Valamennyi
munkája gazdára talált a szegvári vesszőfonónak, aki korábban
koporsót is font fűzfából. Rozgonyi Pál alkotásait a művelődési
házban őrizték, ahol a napokban elkelt az utolsó darab is.
 |
|
 |
A budapesti közösségfejlesztők
egyesületének aktivistái évek óta jó kapcsolatot ápolnak a
szegváriakkal. A napokban újra a faluban jártak, amikor a művelődési
házban felfigyeltek a népi mesterség egyik jeles képviselőjének
munkáira: Rozgonyi Pál valamennyi alkotását megvásárolták – tudtuk
meg Kovács Lajostól, a szegvári falumúzeum igazgatójától.
A
nyolcvankét esztendős mester 1939 óta fon fűzfavesszőből, állítása
szerint megszámlálhatatlan használati alkalmatosság került ki a
kezei közül. Akkoriban a községháza által szervezett tanfolyamon
sajátította el a mesterség alapjait, amely később számára
megélhetési forrás lett. A háború után font először fűzfavesszőből
koporsót, a megrendelést az ínséges időknek köszönhette, az elhunyt
családjának ugyanis nem futotta fára. A közelmúltban Moldován
Domokos készített a temetkezési hagyományokról dokumentumfilmet,
ebben szerepeltette Rozgonyi Pali bácsi híres vesszőkoporsóját,
melyet aztán Európa kiállítótermeibe vitt el magával.
Az idős
mester büszke erre, tudomása szerint nincs a faluban senki rajta
kívül, aki fonna. Alapanyag még akad Szegváron, bár voltak idők,
amikor száz hold földön termesztették a vesszőfonó szövetkezet
számára a fűzfagallyat. A mester most a tavaszt várja, akkor újra
munkához lát a műhelyben.
|
 |
|
|
 |
| |