Bugyi István-emlékérem Molnár Gyulának  Favágóból lett belgyógyász főorvos Szentesen Ajánlja a cikket?         | 2005-01-31 | Balázsi Irén Tudományos munkássága elismeréseként Bugyi István-emlékér met kapott dr. Molnár Gyula belgyógyász főorvos, a szentesi rendelőintézet nyugalmazott igazgatója. A kitüntetett büszke arra, hogy úgy jellemezte őt valaki: vásárhelyi gyökerei vannak, ám a termőágak már szentesiek. Dr. Molnár Gyula megtiszteltetésnek vette a rangos elismerést. Fotó: Vidovics Ferenc Még 1988-ban alapították a Bugyi István-emlékérmet a szentesi kórházban, amelyet a tudományos munkásság elismeréseként ítéltek oda a szakmai bizottság tagjai a kiemelkedő teljesítményt nyújtó egészségügyi dolgozóknak. Az első jutalmazott a sebészprofesszor legidősebb tanítványa, a pár esztendeje elhunyt dr. Zsoldos Ferenc főorvos volt, s őt még tizenhatan követték a sorban. Tavaly dr. Kovács Aranka, a belgyógyászati osztály vezetője kapta az emlékérmet. A tudományos bizottság elnöke, dr. Ugocsai Gyula szerint 2005 több szempontból is nevezetes év az egészségügyi intézmény történetében. Januárban vette fel a kórház a nemzetközi sikereket elért dr. Bugyi István sebészprofesszor nevét. Ezzel a névvel pedig eredményes lehet az újrakezdés, mivel az intézmény vezetői mostanra kiegyenlítették az örökölt adósságot. A kórházat így megmaradásra ítélték – mondta a minapi ünnepségen a tudományos bizottság elnöke. Az újrakezdés azonban nem azt jelenti, hogy a hagyományokkal szakítanak. Az utóbbiak jegyében adta át dr. Borzi Márta főigazgató a szakmai grémium döntésének megfelelően a Bugyi István-emlékérmet dr. Molnár Gyulának. Hosszú utat tett meg eddig az Erdélyből áttelepült belgyógyász főorvos, a rendelőintézet nyugalmazott igazgatója, egyben a Magyar Vöröskereszt országos alelnöke. Utóbbi tisztségében egyébként segélyszállítmányokat szervezett a háború sújtotta területekre, s e jótéteményéért meghurcolták. Később aztán ugyanezért a cselekedetéért a szerb kormány rangos kitüntetését kapta a főorvos. A humanitárius szervezet legmagasabb elismerésével, a Vöröskereszt csillagrendjével is rehabilitálták őt nemrégiben. Elismerésben nem szűkölködött dr. Molnár Gyula, ám mégis zavarba jött, amikor megtudta: neki ítélték a Bugyi István-emlékérmet. Úgy véli, utolérhetetlenek azok a főorvosok, akik eddig megkapták ezt a díjat. Saját magát az egészségügyi intézmény szürke eminenciásának nevezi, akit osztályidegen volta miatt nem vettek fel rögtön az orvosegyetemre. Ezért előbb favágással keresett kenyeret, majd mentőápoló lett. Ám nem élte meg tragikusan a fizikai munkát, sőt hasznára vált a későbbiekben. Molnár főorvos máig őrzi egy tudományos közleményének a kéziratát, amelyet Bugyi tanár úr lektorált ceruzával. A rendelőintézet igazgatójaként – elmondása szerint – nehéz időszakot éltek meg munkatársaival. Akkoriban „pontvadászat" volt a járóbeteg-ellátásban, „meg kellett tanulni kicsit csalni is" annak érdekében, hogy az egészségbiztosítási pénztár elegendő pénzt utaljon a betegek gyógyítására. A Hódmezővásárhelyről indult és Szentesen megtelepedett Molnár főorvos büszke arra, hogy úgy jellemezte őt valaki: vásárhelyi gyökerei vannak, ám a termőágak már szentesiek. Valóban a Kurca-parti településen érett be munkálkodásának gyümölcse valamennyi tisztségében. Tudományos díjak A debreceni urológiai klinika igazgatója, dr. Tóth Csaba is Bugyi tanár úr tanítványa volt. A mostani ünnepségen Honoris Causa-emlékérmet adományoztak a professzornak, tiszteletük jeleként. A Bugyi-életmű feldolgozásáért oklevelet kapott dr. Papp Zoltán sebész főorvos. A negyven év alatti orvosok közül dr. Gyovai Gabriella szülész-nőgyógyász tudományos munkáját jutalmazták, a nálánál idősebbek közül pedig a már Bugyi István-emlékérmes dr. Vajdovich István szájsebész főorvost. A szakdolgozók kategóriájában elismerésben részesült Kovács Éva diabetikus szakasszisztens.