A kórház felvette Bugyi István nevét  Az iskolateremtő sebészprofesszorra emlékeztek Szentesen Ajánlja a cikket?         | 2005-01-10 | Balázsi Irén A szentesi kórház dr. Bugyi István sebészprofesszor nevét viseli januártól az intézményt fenntartó megyei önkormányzat döntése alapján. A névadó alkalmából rendezett szombati tudományos ülésen idézték meg az iskolát teremtő tanár úr emlékét. Elhangzott az is, az intézmény leküzdötte az anyagi gondokat. A szentesi kórház bejáratánál a tábla is őrzi Bugyi István emlékét Fotó: Tésik Attila Egyhangú szavazással támogatták Murányi László csongrádi képviselő kezdeményezését a megyei közgyűlés tagjai arra vonatkozóan, hogy a szentesi kórház vegye fel az intézményt országos, sőt világhírűvé tevő sebészprofesszor nevét. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke mondta ezt a szombaton tudományos ülés keretében megtartott névadó ünnepségen, hozzátéve: a szentesi kórház mostanra leküzdötte a pénzügyi nehézségeket, és ma már jól működik. Az intézmény főigazgatója, dr. Borzi Márta nemrégen dolgozik Szentesen, ám naponta tapasztalta: Bugyi István tanár úr szellemisége ott él a falak között. A főigazgatónő is utalt a kórház korábbi anyagi és erkölcsi válságára, amelyet leküzdve tiszta lappal folytathatják a gyógyítást az új névvel. Rácz Jenő egészségügyi miniszter más elfoglaltsága miatt levélben írta meg, hogy örül a névadónak, mert Bugyi Istvánt mindmáig a magyar sebészet zseniális nagymesterének tekintik. – A tanár úr neve évtizedek múltával is megmaradt a betegek emlékezetében – mondta Szirbik Imre polgármester, aki szerint az, hogy januártól Bugyi István nevét viseli a kórház, kötelezi a jelen és a jövő generációját a kiemelkedő teljesítményre. A város vezetője jelképesnek nevezte, hogy csongrádi képviselő indítványozta a névadást, hiszen az intézmény nemcsak a szentesieké, hanem a térség 120 ezer lakosának ellátására hivatott. A szegedi egyetem orvoscentrumának elnöke, Lonovics János azt kérte az ünneplőktől: legyenek büszkék a névadójukra, ugyanakkor a névfelvétel kötelezze őket. A tanár úr életét és munkásságát ismertető dr. Papp Zoltán szentesi sebész főorvos azzal kezdte mondandóját: bár 24 éve nem él Bugyi István, ám nap mint nap mégis ott van közöttük. Emlékezni kell arra a szellemi műhelyre, ahová még Amerikából is jöttek szakvizsgázni fiatalok. A Kossuth-díjas professzort végakarata szerint fehér, orvosi ruhában ravatalozták fel, mert saját magát az egészségügy közkatonájának tekintette. A Magyar Sebész Társaság elnöke, dr. Lukács Géza a vizsgákra még Bugyi István sebészeti tankönyvéből készült, amely bibliának számított. Ha később vita támadt az orvosok között, akkor azt mondták: nézzük meg, mit ír arról a Bugyi-könyv! A szakma mai helyzetéről szólva úgy vélekedett az elnök: a sebészeti osztályokat veszteségesen lehet működtetni, a képzés viszont megfelel az európai normáknak. Nem véletlenül várják a magyar sebészeket külföldön. Bugyi István mindvégig megmaradt sebésznek, orvosnak és embernek, ezt kell követniük az utána jövő nemzedékeknek – hangzott Lukács professzor intelme. Lázár György professzor elmondása szerint örömet szerez a sebészeknek, hogy a szentesi intézmény Bugyi István nevét vette fel. A 130 hazai kórház közül ugyanis a szentesi az ötödik, amelynek sebész a névadója. Egy tanítvány áll önök előtt – kezdte a tanár úr alakját megidéző dr. Tóth Csaba, a debreceni klinika urológus professzora, aki a tanárát jó embernek emlegette. Hálája jeleként műtőt nevezett el Debrecenben a mesteréről. A szentesi kórház sebészeti osztályvezetője, dr. Petri István személyesen nem ismerte Bugyi Istvánt, ám a tankönyvét és a közleményeit igen. Napjaink sebészetéről szóló előadását idézettel zárta: „A volt s a lesz szép, csak a van silány". A főorvos reményei szerint Shakespeare tévedhetett.