|
A kórház felvette Bugyi István nevét
Az iskolateremtő sebészprofesszorra emlékeztek
Szentesen
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2005-01-10 |
Balázsi Irén |
| |
 |
 A szentesi
kórház dr. Bugyi István sebészprofesszor nevét viseli januártól az
intézményt fenntartó megyei önkormányzat döntése alapján. A névadó
alkalmából rendezett szombati tudományos ülésen idézték meg az
iskolát teremtő tanár úr emlékét. Elhangzott az is, az intézmény
leküzdötte az anyagi gondokat.
 |
|
 |
 |
A szentesi kórház bejáratánál a tábla is
őrzi Bugyi István emlékét Fotó: Tésik
Attila | Egyhangú szavazással
támogatták Murányi László csongrádi képviselő kezdeményezését a
megyei közgyűlés tagjai arra vonatkozóan, hogy a szentesi kórház
vegye fel az intézményt országos, sőt világhírűvé tevő
sebészprofesszor nevét. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke
mondta ezt a szombaton tudományos ülés keretében megtartott névadó
ünnepségen, hozzátéve: a szentesi kórház mostanra leküzdötte a
pénzügyi nehézségeket, és ma már jól működik.
Az intézmény
főigazgatója, dr. Borzi Márta nemrégen dolgozik Szentesen, ám
naponta tapasztalta: Bugyi István tanár úr szellemisége ott él a
falak között. A főigazgatónő is utalt a kórház korábbi anyagi és
erkölcsi válságára, amelyet leküzdve tiszta lappal folytathatják a
gyógyítást az új névvel. Rácz Jenő egészségügyi miniszter más
elfoglaltsága miatt levélben írta meg, hogy örül a névadónak, mert
Bugyi Istvánt mindmáig a magyar sebészet zseniális nagymesterének
tekintik.
– A tanár úr neve évtizedek múltával is megmaradt a
betegek emlékezetében – mondta Szirbik Imre polgármester, aki
szerint az, hogy januártól Bugyi István nevét viseli a kórház,
kötelezi a jelen és a jövő generációját a kiemelkedő teljesítményre.
A város vezetője jelképesnek nevezte, hogy csongrádi képviselő
indítványozta a névadást, hiszen az intézmény nemcsak a szentesieké,
hanem a térség 120 ezer lakosának ellátására hivatott. A szegedi
egyetem orvoscentrumának elnöke, Lonovics János azt kérte az
ünneplőktől: legyenek büszkék a névadójukra, ugyanakkor a
névfelvétel kötelezze őket.
A tanár úr életét és munkásságát
ismertető dr. Papp Zoltán szentesi sebész főorvos azzal kezdte
mondandóját: bár 24 éve nem él Bugyi István, ám nap mint nap mégis
ott van közöttük. Emlékezni kell arra a szellemi műhelyre, ahová még
Amerikából is jöttek szakvizsgázni fiatalok. A Kossuth-díjas
professzort végakarata szerint fehér, orvosi ruhában ravatalozták
fel, mert saját magát az egészségügy közkatonájának tekintette. A
Magyar Sebész Társaság elnöke, dr. Lukács Géza a vizsgákra még Bugyi
István sebészeti tankönyvéből készült, amely bibliának számított. Ha
később vita támadt az orvosok között, akkor azt mondták: nézzük meg,
mit ír arról a Bugyi-könyv! A szakma mai helyzetéről szólva úgy
vélekedett az elnök: a sebészeti osztályokat veszteségesen lehet
működtetni, a képzés viszont megfelel az európai normáknak. Nem
véletlenül várják a magyar sebészeket külföldön.
Bugyi István
mindvégig megmaradt sebésznek, orvosnak és embernek, ezt kell
követniük az utána jövő nemzedékeknek – hangzott Lukács professzor
intelme. Lázár György professzor elmondása szerint örömet szerez a
sebészeknek, hogy a szentesi intézmény Bugyi István nevét vette fel.
A 130 hazai kórház közül ugyanis a szentesi az ötödik, amelynek
sebész a névadója.
Egy tanítvány áll önök előtt – kezdte a
tanár úr alakját megidéző dr. Tóth Csaba, a debreceni klinika
urológus professzora, aki a tanárát jó embernek emlegette. Hálája
jeleként műtőt nevezett el Debrecenben a mesteréről. A szentesi
kórház sebészeti osztályvezetője, dr. Petri István személyesen nem
ismerte Bugyi Istvánt, ám a tankönyvét és a közleményeit igen.
Napjaink sebészetéről szóló előadását idézettel zárta: „A volt s a
lesz szép, csak a van silány". A főorvos reményei szerint
Shakespeare tévedhetett.
|
 |
|
|
 |
| |