A legdrágább kincs számlája Ajánlja a cikket?         | 2005-01-05 | Újszászi Ilona "Magyarországon a kórházak többsége állami, illetve önkormányzati tulajdonú, ahol a beteg kezelésének árát is a köz, pontosabban a társadalombiztosítás fizeti. Ez a pénz azonban kevés az egész rendszer fenntartására és fejlesztésére." Két csomag kávét kap a vörös hajú, fehérfityulás nővérke a feleségtől, mert a haldokló férje utolsó napjait a mosolyával deríti. Az izzadság- és gyógyszerszagú szobában egy disznótoros csomagra is kimondják az áment: a kóstoló a doktoré, mert a nem múló fájdalom enyhítésén buzgólkodik. Az egymástól és az élettől búcsúzkodó idős házaspár tovább tanakodik: miképpen fejezhetné még ki háláját azoknak, akik a beteggel foglalkoznak. Hálásak, akik tapasztalatból tudják a nővér és nővér, az orvos és orvos, a kórház és kórház közti különbséget. Mert e finomságok fölnagyítódnak ott, ahol az egész rendszerrel van baj. Nálunk a betegséggel küszködők tudják a legjobban: a magyar egészségügy, úgy ahogy van, nagybeteg. A kisebb-nagyobb ajándékok, a kórházba otthonról vitt leves, ágynemű és gyógyszer, de még a hálapénz is csak egyfajta kísérlet az egészségügy sokféle bajának enyhítésére. Az egészségügy rendszerének kövületét az utóbbi tizenöt év politikai változás-sorozata, a gazdasági átalakulás viharai, de még a népszavazásba torkolló általános elégedetlenség sem volt képes szétrobbantani. Magyarországon a kórházak többsége állami, illetve önkormányzati tulajdonú, ahol a beteg kezelésének árát is a köz, pontosabban a társadalombiztosítás fizeti. Ez a pénz azonban kevés az egész rendszer fenntartására és fejlesztésére. A hiány nagyságát érzékelteti az az adat, melyet a népszavazási kampány idején dobtak be a köztudatba: egy szülésért egy magánkórházban hatszázhuszonötezer forintot kérnek, míg a közkórháznak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nagyjából százezret fizet. A kórházi ellátásért, a szakorvosi vizitért, de még a recept fölírásáért is külön kell fizetnie az uniós polgárrá lett magyarnak, ha a másik EU-országban esik betegségbe. Az ottani önrész nagysága ránk is mutat: például a kórházi ellátás Finnországban naponta 26, a szakorvosi vizit Németországban 10 euró, a recept Angliában 6 font. Az ápolási díjról ezentúl itthon is kötelezően kiállítandó kórházi számla az egészségügyről alkotható kép árnyalására, a gondok számszerűsítésére alkalmas. Mindegy ugyanis, hogy a betegágyból, vagy aggódó hozzátartozóként a betegágy széléről nézzük a számlát, rég tudott: a legdrágább kincs az egészség. Továbbá: Emlékezéskampány Minek nevezzelek? Százalékszámítás A biztonság kérdései Ellenzék nélkül