Szentesről indult a pályája
 A szegedi színház prózai társulatának új tagja: Márkus Judit

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-12-22 | Hollósi Zsolt

Írónak, újságírónak készült, színésznő lett a Szegedi Nemzeti Színház új tagja, Márkus Judit, akit a Pörben és az Anconai szerelmesekben is láthatott már a közönség. Most címszereplőként a Hókirálynő csütörtöki felújítására készül.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Márkus Judit a tegnapi próbán még smink nélkül a Hókirálynő jelmezében Fotó: Miskolczi Róbert
– A szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi és drámai tagozatán érettségiztem, többek között Dózsa Erzsébet, Keserű Imre, Bácskay Mihály volt tanárunk. Imádtam azt az iskolát, ma is minden évben kétszer visszajárok. Eredetileg írónak, újságírónak készültem, de ott megfertőződtem a színházzal – meséli Márkus Judit, aki Budapesten, az Új Színház stúdiósaként kezdett statisztálni, közben Toldy Máriánál, majd Kővári Juditnál tanult énekelni. Az elmúlt években szinte az összes fővárosi színházat végigstatisztálta. Először Szilágyi Tibor szerződtette a soproni színházhoz, ahol az elmúlt évadban kisebb szerepeket játszott. Párjával, a népszerű szegedi színésszel, Janik Lászlóval közösen mutatta be a Kötélen a Niagara felett című darabot, amire megkapta a Színészkamarától a színész minősítést. Utána ajánlott számára Székhelyi József direktor szerződést.

– Gálaműsorokba korábban is többször hívtak Szegedre énekelni, valamint a Jekyll és Hyde-ban is felléptem itt. Szeretem az olasz slágereket is, de féltem, hogy az Anconai szerelmesek után beskatulyáznak majd énekes színésznek. Szerencsére nem így történt, sokféle feladatot kapok, például az Éjjeli menedékhelyben Natasa leszek majd, ami az egyik legjobb női szerep. Most a Hókirálynőre készülök, ami azért is izgalmas feladat számomra, mert még sohasem játszottam mesedarabban. A nézőtérről félelmetes érzés mesét nézni, mert magával ragad, ahogyan a gyerekek kiabálnak, tapsolnak, sikítanak előadás közben. Hókirálynőként a próbákon eleinte görcsösen megpróbáltam mást csinálni, mint néhány éve Gregor Bernadett és Bacsa Ildikó, de azután rájöttem, nem ez a legfontosabb, hiszen sok jó megoldást is láttam tőlük videóról. Akkor kezdtem feloldódni, amikor hallottam, hogy a darabban közreműködő gyerekek utánoznak a színpad mögött. Hókirálynőként egy emberi figurát szeretnék megformálni, egy magányos nőt, aki kicsit hideg.

Gyerekkoromban nem igazán szerettem a meséket, az óvodában is inkább Csongrádi Kata dalait énekeltem – vallja be Márkus Judit, aki nemrégiben az egri főiskolán kommunikációs diplomát szerzett, és versek kivételével mindenféle szöveget szokott írni. Az Andersen-mesében – amihez Bornai Tibor komponált zenét és Pozsgai Zsolt írt belőle sikerdarabot – Judit most együtt játszik Janik Lászlóval, aki elárulta neki: szeret a szemébe nézni, mert jó érzés újra és újra meghódítani azt a nőt a színpadon, aki egyébként is az övé.