Nem zár be a csongrádi mentőállomás

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-11-05 | Bálint Gyula György

A szabadságolások miatti, kényszer szülte megoldás eredménye volt, hogy szerdán a meglepett csongrádiak azt olvashatták a mentőállomás ajtaján: a szentesi szolgálatot kell hívni. Az önkormányzat tiltakozása nyomán helyreállt a régi szolgálati rend, ám a városban futótűzként terjedő rémhír – „bezárták a mentőállomást" – hatására egy képviselő az egészségügyért felelős csongrádi alpolgármester lemondását követelte.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Különös hirdetményt talált egyik olvasónk a csongrádi mentőállomás bezárt nagykapujánál, melyből megtudta: odabenn senki nem tartózkodik, a szentesi mentőállomást kell sürgős esetben felhívni. Az igen különös eset híre futótűzként terjedt a városban, az ügy kapcsán Ternai László önkormányzati képviselő a mentőállomás „bezárását" (Szentesre való átirányítását) olyan súlyos hibának vélte, hogy azonnal az egészségüggyel foglalkozó alpolgármester, dr. Somogyi Árpád lemondását szorgalmazta.

Az alpolgármestertől megtudtuk: semmi olyat nem tett, nem mulasztott, amiért a fejét kellene vennie, ugyanis a mentőszolgálatért nem a helyi önkormányzat, hanem a minisztérium felelős, a csongrádi mentőállomás pedig közvetlenül az Országos Mentőszolgálat szegedi állomásához kapcsolódik szervezetileg, melyet dr. Simon Marianna főorvos irányít.

Mivel őt ugyan elértük mobiltelefonon, de azt mondta, elfoglaltsága miatt leghamarabb pénteken tud válaszolni a kérdésünkre, arra kértük a csongrádi alpolgármestert, foglalja össze, amit a történtekről tud.

Somogyi doktor elmondta: a szabadságolások miatti kényszerhelyzet szülte a nem szerencsés megoldást a mentőállomáson. Az önkormányzat azonnal, határozatban tiltakozott az ellen, hogy a város mentőszolgálatát Szentesről irányítsák, s ragaszkodik az állandó és megszokott szolgálathoz.

Ezt az állásfoglalást a minisztérium államtitkárához, az Országos Mentőszolgálat vezetőjéhez és a szegedi mentőszervezethez írásban is eljuttatják. A gyors tiltakozások hatására viszont, egyelőre, visszaállt a régi szolgálati rend.

Ezzel a szervezet gondja persze nem oldódott meg és az ügy ráirányítja a figyelmet a mentőszolgálatra, ahol feltehetően ugyancsak kimutathatók az átfogó reformra váró egészségügy általános betegségei: a pénz- és a létszámhiány.