A forradalomról, hazugságok nélkül  Kitüntetések és megemlékezések az ünnepen Ajánlja a cikket?         | 2004-10-25 | Ma a szegénységet kell legyőzni, nem kell tehát egymásból ellenséget faragnunk – hangzott el október 23-án Szegeden. Megyeszerte ünnepi megemlékezéssel, Szentesen, Csongrádon és Hódmezővásárhelyen díszközgyűléssel is tisztelegtek a forradalom hősei előtt. Fotó: Schmidt Andrea Szegeden Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter mondott ünnepi beszédet Szegeden, a Nagy Imre-szobornál az 1956-os forradalom és szabadságharc 48. évfordulója alkalmából. – 1956 minden szabadságszerető és összefogásra kész emberé, senki sem sajátíthatja ki – hívta föl a figyelmet a miniszter. Idézte édesapját, a volt köztársasági elnököt, Göncz Árpádot, aki azt írta: „Ma is harcban állunk, ám ma a legnagyobb ellenség az elszegényedés, nem kell tehát egymásból ellenséget faragnunk." – A piacgazdaság, a modern állam motorja csak akkor igazi érték, ha mindenki számára azonos esélyeket teremt az induláshoz. Sokak szerint az esélyegyenlőség utópia. De 1956. október 22-én a szabadság és az összefogás is utópia volt, 23-án azonban már valóság – mondta szombaton Göncz Kinga a Nagy Imre-szobornál. Szentesen Nemzeti ünnepünk előestéjén koszorúzással és gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartottak a polgári körök a szentesi református nagytemplom melletti kopjafánál. Sokan rótták le kegyeletüket 1956 hősei előtt. Az ünnepség szónoka, Demeter Ervin országgyűlési képviselő azt hangoztatta, hogy az októberi forradalom résztvevői léket ütöttek a zsarnokság hajóján, beverték a kommunizmusba az első koporsószöget. Az ellenzéki politikus szerint a 21. század nemcsak a remény, hanem a beteljesült álmok százada is lesz, ám ehhez összefogásra van szükség. A főtéri zászlófelvonással és a református nagytemplom melletti kopjafa megkoszorúzásával kezdődött szombaton délelőtt a városi ünnepség. A polgármesteri hivatal dísztermében Szűcs Lajos alpolgármester idézte fel az 1956-os forradalom történéseit, hozzátéve: a harc ma sem könnyebb, de a körülmények kedvezőbbek. Szerinte mégis türelemre van szükség ahhoz, hogy a feszültségektől terhes mindennapokon reménykedjünk a jövőben. A hagyományoknak megfelelően az ünnepi alkalomból nyújtotta át Szirbik Imre polgármester a kitüntetéseket. A képviselő-testület döntése szerint a város díszpolgára lett Horváth István mérnök-közgazdász, a Legrand Rt. volt vezérigazgatója, akinek érdemeit Szeri István, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke méltatta. A Városért nevű emlékérmet kapta: Fári Istvánné tanár a pedagógiai munkásságáért, Ferwagner Péter ügyvezető igazgató a vízszolgáltatás fejlesztéséért, dr. Gombos Gyula főorvos a beteg emberek szolgálatáért, Tímár Ferenc mérnök-tanár Szentes informatikai rendszerének kiépítéséért, Gáspár Sándor színművész kiemelkedő alakításaiért és a Faur Zoltán elnök vezette cigány kisebbségi önkormányzat az érdekképviseleti tevékenységéért. Csongrádon Szombaton a városháza dísztermében délelőtt 10-kor kezdődött az ünnepi önkormányzati ülés, amelyen Bedő Tamás polgármester kihirdette: a testület díszpolgári címet adományozott néhai dr. Tari Gábor baleseti és plasztikai sebészfőorvosnak, Pro Urbe – Csongrád kitüntetést a Masterfoods Kft.-nek, Molnár Józsefnek, a város nyugalmazott polgármesterének és Tóth Béla Csongrádon élő-alkotó szobrászművésznek. Egyéb önkormányzati díjakat 8-an vettek át. Ezt követően városi ünnepségen emlékeztek a 48 éve történt világtörténelmi eseményre, az 56-os forradalomra és szabadságharcra. A Politikai Foglyok Országos Szövetsége Csongrádi Szervezetének tagjai meggyújtották az emelvény előtti gyertyát és emlékeztek azokra, akik már nem lehetnek jelen az ünnepségen. Vincze László országgyűlési képviselő beszédét a francia Albert Camus írásából vett idézettel kezdte: „A legázolt és bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik más nép az elmúlt 20 esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullania..." Az ünnepség után többen megkoszorúzták a városháza falán lévő 56-os emléktáblát. Fél egykor a temetői kopjafánál is koszorúztak, s a gimnázium diákjai virágot helyeztek el az emlékműnél. Vásárhelyen – Ha nem lett volna 1956, akkor mind a mai napig Todor Zsivkovok és Eric Honeckerek uralnák a demokrácia apró szikrája nélküli kommunista országokat – mondta köszöntőjében Kószó Péter alpolgármester szombaton délelőtt Vásárhelyen, a Nagy Imre sétányon rendezett ünnepi megemlékezésen. A Németh László Gimnázium és Általános Iskola négy diákja, Csák Luca, Dehény Dalma, Bordás Noémi és Lencse Ferenc versekkel elevenítette fel a 48 évvel ezelőtti forradalom eseményeit. Ezt követően a politikai pártok, szervezetek, valamint intézmények képviselői megkoszorúzták Nagy Imre domborművét. – Nemzetünknek kevés legendája van. Talán azért, mert igen ritkán értünk egyet. Két esemény azonban mindig összehoz minket: 1848 és 1956 – hangzott el Lázár János beszédében, mellyel a várásházán megnyitotta a díszközgyűlést. A város első embere szerint végre el kell jönnie annak az időnek, amikor hazugságok nélkül beszélhetünk 1956-ról. A legfontosabb pedig az, hogy az akkori gyilkosok végre bocsánatot kérjenek tetteikért. A díszközgyűlésen hat vásárhelyit tüntettek ki. Signum Urbis Honorantis (A város megbecsülésének jeléül) díjat vehetett át Hegedűs Pálné, a Kertvárosi Általános Iskola igazgatója, Kruzslicz István Gábor, a levéltár igazgatója és Zakar Ödön református lelkész. Pro Urbe (A városért) díjat kapott Samu Katalin szobrászművész, dr. Kassai Miklós főorvos és Fekete Gyula nyugalmazott főiskolai tanár.