Büntetik a termálvíz felhasználóit  Próbapert is emlegettek Szentesen Ajánlja a cikket?         | 2004-10-21 | Balázsi Irén A termálvíz felhasználóit tönkreteszik az új jogszabályok, amelyek jelentős fizetési kötelezettségeket írnak elő. A dél-alföldi régiónak nagy érvágást jelentene, ha a döntéshozók nem változtatnának a hatályos törvényen. A Magyar Geotermális Egyesület tegnap rendezett szentesi fórumán elhangzott: a víz visszasajtolása érdekében tett próbálkozások eddig kudarcot vallottak. Hazánkban 850 termálkút működik, ezekből mintegy 170 Csongrád megyében. A geotermikus energia több célra történő hasznosítása létkérdés a térségnek. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke szerint azonban a termálvíz felhasználóit súlyos helyzetbe hozhatják az új jogszabályok, ezért fontos lenne a víz visszasajtolásával kapcsolatos előírások felülvizsgálata, illetve központi támogatás megítélése az új eljárások bevezetése érdekében. A Magyar Geotermális Egyesület tegnap a Gabonakutató Kht. szentesi állomásán tartott fórumán Szita Gábor elnök úgy vélte: van értelme a harcnak, amelyet a geotermikus fronton indítanak. Ha a döntéshozók tudniillik nem változtatják meg a termálenergiát felhasználókat különböző bírságokkal sújtó, egymásnak ellentmondó jogszabályokat, akkor pár éven belül a kutakat be fogják zárni. Ebből pedig az következik, hogy tönkremennek a kertészetek, állattartó telepek, emelkedik a munkanélküliek száma és importálni kell a hiányzó termékeket. A Magyar Agrárkamara elnöke, Csikai Miklós szerint pedig már most is kedvezőtlen a kertészet helyzete: az elmúlt 15 év következményeként hazánkban csökkent az ágazat súlya, míg világszerte emelkedett. A termálkincs felhasználását minden kormány köteles támogatni. A vízvédelmi jogszabályok szerint a visszasajtolást kell megoldani. Ezzel az a baj, hogy a döntéshozók elé valótlan adatok kerültek. A 2001-es felmérés alapján ugyanis Csongrád megyében 7-8 vízbesajtoló kút működött – Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Szentesen –, ám ezek közül mostanra csak egy maradt meg. Ennek gazdasági okai vannak: egy termelő kút mellé legalább két vízbesajtolót kellene létesíteni. Az üzemszerűen működő rendszerek kiépítése hosszú távú befektetést jelent, és jelentős központi támogatást igényel. A szakemberek szerint eddig csak kísérletek folytak a hévíz besajtolására, s ezek alapján még nem lett volna szabad törvényt alkotni. Elhangzott: félrevezették a döntéshozókat a visszasajtolással kapcsolatos próbálkozások tényként való feltüntetésével. Ennek pedig az a következménye, hogy a termálvíz felhasználóit büntetik. A megoldást az jelentené, ha visszavonnák az ellentmondásos törvényt, és újat terjesztenének elő, amely külön foglalkozik a geotermikus energiával. A bányatörvényt ugyanis szilárd anyagokra tartották érvényesnek a szentesi fórumon, ilyen értelemben pedig a bányajáradékot visszaperelhetnék a termálenergia felhasználói az államtól. Volt olyan nézet is, miszerint próbapert kellene indítani a probléma orvoslására. Az államtitkár véleménye A jogszabályban rögzített célokat jónak nevezte lapunk megkeresésére a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szentesi politikai államtitkára. Gombos András szerint a geotermikus energia okszerű hasznosítása és a környezet védelme érdekében össze kell fogniuk a termálvíz felhasználóinak és a kormányzatnak. Vállalásának megfelelően ő programot dolgoz ki, amellyel kezelhetők a jogszabály alkalmazása során jelentkező problémák. Ehhez forrásra van szükség, s azt közösen kell állniuk az energiahasznosítóknak és a kormánynak. Szerinte támogatni szükséges a kutatást, amely a termálvíz visszasajtolásának a hazai talajviszonyoknak megfelelő rendszerek kiépítésére irányul. A bányajáradék pedig azt a célt szolgálja, hogy anyagilag érdekeltté tegye a felhasználókat a szabályok betartásában. Ez azért szükséges, mert a termálvíz is véges, s nem lenne jó, ha csak úgy elfolyna a geotermikus energia. Más szavakkal ez azt jelenti: annyit célszerű bányászni, amennyi nélkülözhetetlen a hasznosításhoz.