Folyamatban a magyar egészségügy legnagyobb sztrájkja

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-10-07 |

Figyelmeztető sztrájk kezdődött az ország nyolc egészségügyi intézményében csütörtökön. A reggel 8-tól délután 4-ig tartó munkabeszüntetésben részt vesz a Szegedi Újklinika, a Kisteleki Rendelőintézet, a Pécsi Orvostudományi Centrum, a Miskolci Megyei Klinika, valamint a dunaújvárosi, a székesfehérvári, a szentesi és a veszprémi kórház.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
A főváros egészségügyi intézményeiben nem sztrájkolnak a dolgozók.

Cser Ágnes, a sztrájkot meghirdető Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke korábban azt mondta, a magyar egészségügy történetének legnagyobb figyelmeztető sztrájkja veszi kezdetét ezzel. Szerda este még egyeztetett egymással az egészségügyi miniszter és a szakszervezeti vezető, megállapodás nem született, de további tárgyalásokat helyeztek kilátásba.

Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének országos sztrájkbizottsága szeptember 29-én juttatta el felhívását, amelyben közölte: az egész napos munkabeszüntetéshez nemcsak az egészségügyi és szociális ágazatban, de a közszolgáltatás más területén dolgozók is csatlakozhatnak. A felhívás szerint a munkabeszüntetés célja, hogy színvonalas körülmények között, megfelelő jövedelem mellett elegendő és képzett szakember lássa el a betegeket, megszüntetve ezzel a hálapénzt is.

"Bár nem a mi kötelezettségünk lenne, de mégis nekünk, munkavállalóknak kell kikényszerítenünk a kormányzati döntéseket azért, hogy megfelelő feltételek között, a szakmai szabályok betarthatóságával gyógyíthassuk, gondozzuk és ápoljuk betegeinket és a gondozásunkra bízottakat" - olvasható a sztrájkbizottság közleményében.

Ágoston Zsuzsanna, az országos sztrájkbizottság elnöke akkor elmondta: bizottság elhatározta, hogy a sztrájkot mindaddig heti rendszerességgel folytatja, amíg nem sikerül megállapodni a kormányzat által kijelölt tárgyaló delegációval. "Ennek megfelelően, ha az október 7-i sztrájk nem jár eredménnyel, október 15-én pénteken, majd 18-án hétfőn és 26-án kedden is beszüntetjük a munkát" - jelentette ki.

Közölte: a sztrájk alatt nyújtandó szolgáltatásokra az 1994-ben Surján László népjóléti miniszter és Gulyás Judit EDDSZ-elnök által közösen aláírt megállapodása érvényes. "E szerint a sztrájkot öt nappal előre be kell jelenteni a munkáltatónak és az ÁNTSZ-nek, hogy a minimum ellátást meg tudják szervezni, hiszen a törvény előírja, hogy a sztrájk közvetlenül és súlyosan nem veszélyeztethet életet, egészséget és testi épséget" - hangsúlyozta Ágoston Zsuzsanna.

A munkabeszüntetéssel egyetért a Magyar Orvosi Kamara, azonban a Magyar Kórházszövetség szerint éppen a betegek sínylik meg az effajta érdekérvényesítést. A sztrájkkal szolidaritást vállalt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház, amelynek dolgozói az utolsó pillanatban léptek vissza a sztrájktól, az intézményvezetés nyomására hivatkozva. Emellett szolidáris a MÁV kórház és Központi Rendelőintézet Önálló Szakszervezetének sztrájkbizottsága, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szakszervezete, és a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségügyi intézményeinek szakszervezeti bizottsága és a ceglédi kórház is.

Az egészségügyi miniszter szerint nem irreálisak az EDDSZ követelései, ugyanakkor nem a sztrájk alkalmas érdekeik érvényesítésére. Erről Rácz Jenő egy csütörtök reggeli tévéműsorban beszélt. Hozzátette: a magyar egészségügyi dolgozóknak nem jár kevesebb bér, mint az Európai Unió bármely más országában dolgozó kollégáiknak. Rácz Jenő ugyanakkor azt mondta: nem a sztrájkot tartja alkalmasnak az érdekérvényesítésre, de nem kérdőjelezi meg a magyarországi munkavállalók jogát arra, hogy ezzel az eszközzel éljenek.

Az egészségügyi miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy van esély olyan megegyezésre, amelyet Cser Ágnes körvonalazott. Kitért arra, hogy tízéves bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. Első lépésként még ebben a kormányzati ciklusban el kell érni a tíz csatlakozó ország átlagát - hangsúlyozta Rácz Jenő, hozzátéve, ez reális cél. Elmondta: évek óta most először van lehetőség arra, hogy a jövő évi büdzsében a dologi kiadásokban is előre tudjanak lépni.
Forrás: MTI.hu


Továbbá:
Koncesszióba épülnének tovább az autópályák
Emelkednek a közalkalmazotti bérek
Ismét őrizetbe vették Tasnádi Pétert
Batiz András is kormányszóvivő lesz
Több pénz jut a fiatalok lakástámogatására