|
Az első civilizáció
nyomai a csatornában Őstulok is élhetett a Kurca partján
|
|
|
Ajánlja a cikket? |
|
| 2004-10-02 |
Balázsi Irén |
| |
|
A
szentesi Boros Sámuel utcában a város leggazdagabb neolitkori
lelőhelye van a szennyvízcsatorna nyomvonalában. A Kurcához közeli
területen 8 ezer évvel ezelőtt telepedtek meg az emberek, akik már
élelemtermelő életmódot folytattak.
|
|
|
|
A Boros Sámuel utcai gazdag újkőkori
lelőhelyről mentik a menthetőt Fotó: Tésik
Attila | Krisztus születése előtt
mintegy hatezer évvel ezelőtt jelent meg a Kurcával szomszédos
területeken egy új népesség. Letelepedésükkel valójában a
civilizáció kezdődött el, ennek tárgyi bizonyítékai kerülnek most
elő a szentesi Boros Sámuel utcai lelőhelyen a csatornavezeték
nyomvonalában. A 2-3 méter mély árkokból sorra szedik ki a megelőző
feltárás során Szabó János József, a Koszta József Múzeum
régész-igazgatója és munkatársai a Körös-kultúra emlékeit. Nehezíti
azonban a dolgukat, hogy a lelőhelyet átszeli az ivóvíz- és a
gázvezeték, s a csatornaépítők is dolgoznak a terepen. Nagy az
összhang különben a közműprogram kivitelezői és a kulturális
örökséget védő társaság között, hiszen arra törekszenek, hogy ne
gátolják egymás munkáját.
A széles Boros Sámuel utcában ezt
meg is tehetik: ha a csatornaárokban leletek vannak, akkor a régész
menti a menthetőt, miközben a közműépítők az utca másik oldalán
fektetik a vezetéket. Kérdés viszont, amikor az ivóvizet és a gázt
kötötték rá évtizedekkel ezelőtt a hálózatra, miért nem tűnt fel
senkinek, a mélyben ott van az újkőkor emberének tárgyiasult
hagyatéka.
Legalább egy méter magas lehetett a bütyökdíszes
gabonatároló edény, amely a Boros Sámuel utca nyugati oldalán került
elő. A Körös-kultúra leggazdagabb lelőhelye ez a környék, ahol a
rengeteg cseréptöredéken kívül egyre-másra szedik ki a földből a
kagylókat is. Minden bizonnyal ették a csigákat az újkőkori eleink.
Ők már nem zsákmányoló életmódot folytattak, hanem növényeket
termesztettek és állatokat is tartottak. A tudósok körében van olyan
felfogás, miszerint ez az életmódbeli változás neolit forradalomnak
nevezhető. A Kurca-parti forradalmárok mindenesetre már betárolták a
terményt télire, a ház körül tartott jószágaikat pedig levágták.
Nagy valószínűséggel őstulok is lehetett ezen a tájon. Azt mondja a
régész, hogy ebből az állatból háziasították a szarvasmarhát. Az
árkokból előkerült halcsontok és agyagból készült hálónehezék meg
arra utalnak, hogy a Kurcában halásztak az ott élő emberek.
A
házaik alapjára egyelőre még nem bukkantak a megelőző régészeti
feltárás során, de az átégett faldarabok és a tűzhelyek maradványai
arra engednek következtetni, hogy a közelben állhattak a neolitkori
lakóépületek. A Körös-kultúrának megfelelően a házak közelében
temetkeztek, mintegy jelezve: bár az illető eltávozott a földi
világból, de továbbra is a közösség tagja maradt. A régész-igazgató
elmondása szerint e korban zsugorított helyzetben temették a
halottakat, amellyel azt nyomatékosították a hozzátartozók: az
illető nem halt meg, csak összekuporodva alszik a hideg
földben.
|
|
|
|
|
| |