Cserebökényi puszták – Európa térképén  A Natura 2000 listáján szerepel a táj Ajánlja a cikket?         | 2004-09-23 | Blahó Gabriella Csak a költés után szabad lucernát kaszálni, a füvet pedig csak legeltetni lehet azokon a területeken, amelyek szerepelnek a Natura 2000 nemrég elkészült listáján. Ám a szabályok betartása fejében a gazdálkodók jelentős támogatásra számíthatnak. A listán a cserebökényi puszta is szerepel. Tíz új tagország május elsejei csatlakozását megelőzően hat nagyobb természetvédelmi régiót tartott nyilván az Európai Unió. Magyarország és a környékbeli államok csatlakozásával jött létre hetedikként a Pannon régió, a Kárpátok vonalában lévő terület. A Natura 2000 elnevezésű program tartalmazza a madár- és élőhelyvédelmi szempontból értékes területeket. Az uniós elvek szerint a hálózat kialakításának az a célja, hogy a kontinensre jellemző élőhelytípusok fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai rendszerben. Csongrád megyében a Tisza vonalától nyugatra eső területeken a Kiskunsági Nemzeti Park, a folyótól keletre pedig a Körös–Maros Vidéki Nemzeti Park szakemberei vettek részt a lista összeállításában. A Szentestől északkeletre eső cserebökényi puszták foltjai is szerepelnek a felsorolásban – mondta el lapunknak Tirják László, a nemzeti park igazgatója. A végleges döntést a kormány hozza meg rendelet formájában, addig a lista változhat, bár valószínűnek tűnik, hogy a grémium elfogadja az érintett tárcák által már jóváhagyott tervezetet. A csatlakozó országok közül nem egyedül Magyarország késik, így a többiekhez hasonlóan a jóváhagyásig nem pályázhatunk strukturális alapokra. A Natura 2000 hálózatában lévő területek tulajdonosainak a megszerezhető pénzek nyolcvan százalékát az unió fedezi. A lucernát például csak a költési időszak végén szabad lekaszálni, a füvet birkákkal kell lelegeltetni, s ezért jár – területnagyságtól és használati módtól függően – a támogatás. Cserebökényben a kérdéses terület nagy részének az állam a tulajdonosa – tudtuk meg Móra Józseftől, aki a vidéken egykor gazdálkodó és ma felszámolás alatt álló Ecser-Dónát Szövetkezetet vezette. A képviselő úgy tudja, hogy a cserebökényiek értékesítették földjeiket az államnak, ugyanezeket most a nemzeti parktól bérlik. Saját maguk egy-két holdon gazdálkodnak csak. Móra információi szerint jóval a piaci árak alatt adja bérbe a földeket a nemzeti park, így ellensúlyozva valamelyest a szigorú szabályozás miatt szükséges többletkiadásokat. Tirják László ezzel kapcsolatban azt mondta: a gazdasági és ökológiai egyensúly megtartása mellett a cél a természetvédelmi értékek megőrzése. A puszták tanyáin élők kevéssé termő földön gazdálkodnak természetvédelmi szempontból szabályozottan. Bérleti díj ellenében folyik a termesztés azon a vidéken, mely valóban egyedülálló. Ez a puszta az országnak az a része, ahol a legmesszebb lehet ellátni anélkül, hogy a tekintet épített tárgyba ütközne. Elszórt tanyák között áll a híres ecseri templomrom, mint közösségi hely, melyet a tizenharmadik században emeltek. A tundráról a mediterrán vidékekig vándorló madarak erre szállnak, és folyton fúj a szél.