Nem tervez nagy létszámleépítést az igazgatónő
 Szentesi vezető a makói kórház élén

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-09-17 | Szabó Imre

Nem tervez komolyabb létszámleépítést, megtakarítások helyett inkább a bevételek növelésében látja a kiutat a nehéz helyzetbe került makói kórház nemrég megbízott igazgatója. Dr. Tóth Edit Szentesről érkezett és oda is tér vissza, ha lejár három hónapos megbízatása: a főigazgatói tisztségre nem fog pályázni.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Tóth Edit nem jelentkezett a posztra, a megye kérte fel a feladatra Fotó: Szabó Imre
A megyei fenntartású makói Dr. Diós- szilágyi Sámuel Kórház átmeneti irányításával – a korábbi főigazgató, dr. Takáts István távozását követően – a napokban bízta meg a közgyűlés dr. Tóth Editet. A megbízott vezető tíz esztendeje dolgozik a szentesi kórházban, ahol a gyermekosztály vezetését bízták rá, másfél évvel ezelőtt pedig orvos-igazgatóvá választották, miután egészségügyi szakközgazdászi végzettséget is szerzett. Mint mondja, épp abban az időben lett tagja az intézmény menedzsmentjének, amikor az súlyos pénzügyi válságot élt át. Ott azóta rendeződött a helyzet, éppen ezért úgy gondolja, Makón is képes lesz segíteni. A feladatért nem ő jelentkezett, a megyei közgyűlés kereste meg a felkéréssel. Megbízatása három hónapra szól.

Tóth Edittől azt várják felettesei, hogy tegye hosszú távon is hatékonnyá a makói kórház működését. Át kell tekintenie a korábban elkészült intézkedési tervet és ezt saját elképzelései alapján módosítva, kiegészítve ki kell dolgoznia azokat a szervezeti kereteket, amelyek között helyreállhat az intézmény anyagi stabilitása. A megbízott vezető nem ért egyet azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint a makói kórház mindössze azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert a központi finanszírozás kedvezőtlenül alakult. Mint mondja, az év eleji változások a többi hasonló intézményt is ugyanúgy érintették, mint ezt, a legtöbb helyen mégsem alakult ki ilyen mély válság, mert felkészültek az új helyzetre. A nagyjából tizenöt százalékos bevételkiesésből mindössze hét magyarázható a csökkent finanszírozással – ennél sokkal nagyobb problémát jelent az esetszám mérséklődése, illetve hogy ezek összetétele kedvezőtlen.

A felröppent találgatásokkal szemben Tóth Edit nem tervez komolyabb létszámleépítést – már csak azért sem, mert a jelentősebb elbocsátás már az intézmény működését veszélyeztetné. Leépítésre inkább azok számíthatnak, akik nyugdíjasként dolgoznak. További változtatásként az ügyeleti rendszer átalakításán, bizonyos ügyeletek összevonásán gondolkozik, ami ugyancsak megtakarítást jelent. Ám nem elsősorban a kiadások lefaragásával, hanem a bevételek növelésével szeretné a kórházat rentábilissá tenni. Úgy gondolja, a járó betegek egy részét – szakmailag is indokolhatóan – a fekvőbeteg-ellátó rendszerbe kellene irányítani.

A megbízott igazgatónő, ha lejár ideiglenes megbízatása, nem szándékozik pályázni a főigazgatói posztra. Vissza akar térni Szentesre, ahová többek között családja, szülészorvosként dolgozó férje és három gyermeke is köti.