Szentképek a szentesi múzeumban  Csodáknak csodája – Máriaradnáról Ajánlja a cikket?         | 2004-09-15 | Balázsi Irén Az Aradhoz közeli búcsújáró helyen, Máriaradnán máig él a szokás, hogy fogadalmi képekkel zarándokolnak oda messzi földről is a hívők. A naiv festményekből nyílt tárlat Csodáknak csodája címmel a szentesi múzeumban. Felbecsülhetetlen eszmei értékük van azoknak a fogadalmi képeknek, amelyekből a szentesi Koszta József Múzeumban rendeztek kiállítást. A békéscsabai néprajzkutatónak, Gulyásné Kiss Bernadettnek köszönhető Szűz Mária szellemiségének a megidézése, amelyet az Aradhoz közeli kegyhelyen, Máriaradnán végzett kutatásaira alapozott. A mi vidékünkről is bizonyára sokan elzarándokoltak e búcsújáró helyre, ahol Jézus Krisztus édesanyja oltalmát keresték. Az első csoda még a 16. század végén történt, amikor a törökök felgyújtották az ottani templomot. Az Isten háza ugyan leégett, de az oltárkép megmaradt. Később is sok bajtól szabadította meg a Szűzanya a hívő embereket, akik hálájuk jeleként vitték el naiv festményeiket a máriaradnai kolostorba. Többnyire asszonyok készítették ezeket a képeket, amelyekre szöveget is írtak. Egyikük azért mondott köszönetet, mert Szűz Mária mindig megsegítette őt, míg másvalaki azt kéri: szabaduljon ki a férjura az ital rabságából. A néprajzkutató olyan esetet is hallott, hogy egy várandós anyukának megmondták az orvosok, hogy vak gyermeket hoz majd a világra. A kismama nem nyugodott bele, és imádkozott a máriaradnai kegyhelyen. Nem maradt el a csoda: olyan szeme lett az újszülöttnek, mint a sasé. Máriaradnán egyébként máig él a szokás, miszerint a legkülönbözőbb nemzetek lányai és fiai zarándokolnak el a szent helyre. S elviszik a fogadalmi képeiket arra a településre, ahol sok nemzetiség él egymással békességben. A Csodáknak csodája című kiállítást november 7-éig tekinthetik meg az érdeklődők a szentesi múzeumban.