Szeged szépe a szentesi kuvasz

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-08-27 | Blahó Gabriella

Országos verseny győztese lett egy szentesi kuvasz Szegeden. Az augusztusban megrendezett tájjellegű kiállításon a Szeged Szépe címet nyerte el Szuszi. Bár a közelmúltban az országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította az őshonos magyar fajtát, Szuszi gazdája, a német Frenzel Gerd szerint mi, magyarok nem becsüljük meg eléggé ebeinket.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Szuszi és gazdája – Frenzel Gerd büszke a kutyájára Fotó: Karnok Csaba
Ezen a tavaszon Simicskó István fideszes országgyűlési képviselő javaslatára határozatban nyilvánította nemzeti kinccsé a parlament a több mint ezer- éves állattenyésztés eredményeként kialakult régi magyar állatfajtákat. Kilencféle kutyáról rendelkezik a határozat, mely szerint amellett, hogy esztétikai értéket képeznek, a bennük rejlő génvagyon gazdasági jelentőséggel bír. A kuvasz mellett a felsorolásban szerepel a komondor, a puli, a pumi, a mudi, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó.

Az Európában egyedülálló jogszabály azt célozza, hogy az állam és a civil szervezetek együttesen karolják fel a kincs megőrzését. Erre szükség is van a német származású szentesi Frenzel Gerd szerint, aki lapunknak elmondta: hazájában a magyarországinál sokkal nagyobb népszerűségnek és megbecsülésnek örvend a kuvasz. A németek
Az utolsó pillanatban döntöttek

Szentesen szeptember 5-én a szegedihez hasonló rendezvényt tart a helyi szervezet – tudtuk meg Gál Albert elnöktől. Az ebtenyésztők örülnek maguk és társaik sikerének, s természetesen az új jogszabálynak. Hogy mennyire fontos a nemzet élő értékeinek védelme, kiderül az adatból: az országgyűlési határozatban felsorolt magyar fajtákból 2001-ben mindössze 3400 született, míg a nem magyar fajtákat tekintve csak a retrieverből 10 ezer példány jött a világra ebben az országban.  
valósággal rajonganak a magyar fajtákért, míg itthon alig van piaca a hatalmas testű, fehér szőrű jószágoknak. Egy kuvaszt ugyanis más fajtáknál jóval olcsóbban, akár tízezer forintért is meg lehet vásárolni. A Szeged Szépe cím hatalmas örömöt jelentett idén nyáron a gazdinak, Szuszinak legfeljebb egy nagy összejövetelt a hasonszőrűekkel. A törzskönyvében Hun-Zazholm Fátra néven említett szuka tizennégy hónapos, ötven kilogrammot nyom. A fajtára jellemző vonásai, magatartása egyértelműen előtűnik: otthonától távol barátságos, simogatható, közvetlen. Nem igaz az a feltételezés, hogy támadó kedvű volna az eb sok ember társaságában – magyarázza Frenzel Gerd. Más viszont a helyzet a gazda portáján: a kuvasz házőrző és terelőkutya, a száz méternél közelebb merészkedőt hangos ugatással próbálja elijeszteni. Ez a viselkedés genetikailag kódolt; ez a feladata. Sokan sajnos láncon tartják a kuvaszt, ami nagyon helytelen, hiszen így feszültté válik. Ebben az esetben nem lehet csodálkozni azon, ha agresszív az állat. A kuvasz élete első hat hónapjában rengeteget eszik, míg eléri a fajtára jellemző testsúlyát, féléves korától csökken az étvágya. Hatalmas a mozgásigénye és kívánja a saját fajtája társaságát.

Frenzel Gerd a sikerek és az elhivatottság nyomán úgy döntött, hogy tenyésztésbe kezd. Szuszi párja Boszorkányvölgyi Emil, kettejük kapcsolatára alapozza a jövőt. A gazda és a jószágok készülnek a következő megmérettetésre, hamarosan Kecskeméten rendezik meg a magyar fajták világtalálkozóját.