A megszentelt kenyér illata Ajánlja a cikket?         | 2004-08-21 | Új kenyeret szegtek tegnap Vásárhelyen, Szentesen, Makón és Csongrádon. A Vásárhelyhez tartozó Újkishomokon keresztet és haranglábat avattak az államalapítás alkalmából. A makói ünnepség szónoka, az MSZP-s országgyűlési képviselő a nemzeti összefogás szükségességéről szólt. Az új kenyér az emlékmű előtt Fotó: Karnok Csaba Hódmezővásárhelyen tegnap délelőtt fél 9-kor a Kossuth téren tartott zászlófelvonással kezdődött meg az augusztus 20-i ünnepségsorozat, majd a Szent István-templomban celebráltak ünnepi misét. Ezt követően a templom előtt téren emlékezett államalapító első királyunkra Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő, aki beszédében Teleki Pált idézve hangsúlyozta: olyan emberekre van szükség ma is, mint az államalapítás idején, akik szabadságvággyal, tetterővel és kemény akarattal rendelkeznek. Szent István élete, türelme és igaz ítélete a következő ezer esztendőben is példa kell, hogy legyen számunkra. Az új kenyeret Seidl Ambrus plébános és Börzsönyné Kádár Katalin lelkész áldotta meg. Az ünnepségen közreműködött Bicskei Tibor színművész, Szuromi Klára énekes, valamint a városi fúvószenekar, Vágó János vezényletével. Délután 4 órakor az újkishomoki Vitéz-dűlőben avatták fel a környékbeliek összefogásával felállított keresztet és haranglábat. Avatóbeszédében Lázár János emlékeztetett, hogy az Újkishomokon élők a keresztállításukkal csatlakoztak a város lelkéhez. Reményét fejezte ki, hogy tíz esztendőn belül templomszentelésre gyűlhetnek össze a város és az új városrész lakói. A keresztet és haranglábat – Návay Sándor szobrász- és Holler László festőművész alkotását – megáldó és megszentelő Gyulai Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke arról szólt, hogy a Flamann Péter, Varga István és Tóth Sándor kezdeményezésére, a környék lakóinak támogatásával állított kereszt együttesen jelképezi a Kishomokon élők erejét és gondoskodó szeretetét. Az augusztus 20-i ünnepségsorozat este 7-kor nagyszabású, kétrészes operettfesztivállal folytatódott a Kossuth téren felállított színpadon, a napra a koronát az esti tűzijáték tette fel. Szentes. Sok résztvevője volt – a déli órákat nem számítva – tegnap a Meg is szólalt tegnap a frissen avatott kishomoki harang Fotó: Karnok Csaba Szentes városáért nevű civil fórum hagyományos családi napjának. Kicsik és nagyok szívesen fogadták az ingyen kapott virslit és a tejet, jól szórakoztak a művészeti csoportok műsorában. Pásztor Józsefnek a kislánya táncolt, ám bevallása szerint nemcsak azért ment el az ünnepségre, hanem bevett szokás ez nála. A férfi úgy látja: sok évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy legyen okunk önfeledten ünnepelni. Ennek ellenére megjegyezte, elmegy az önkormányzat tűzijátékkal színesített esti programsorozatára is. Gyerekkori élményét osztotta meg az ünneplőkkel Szűcs Lajos alpolgármester, akinek augusztus 20-án már az új termésből sütötte a kenyeret a nagymamája. Arra is emlékszik, hogy az aratáskor ő is hordta a vizet a határba a férfinépnek. A kegyetlenség és a jóság keveredett az államalapító királyban – mondta az ünnepség szónoka, Bácskai Mihály. A gimnázium nyugalmazott igazgatója, Szentes díszpolgára szerint ha nem lett volna e két lélek Szent Istvánban, akkor nem lenne Magyarország. Beszédét e sóhajtással zárta: „Hol vagy István király?" Az új kenyér megszegése előtt Szentes díszpolgárai, dr. Imre Ernő nyugalmazott református esperes és Vági László nyugalmazott apátplébános fohászkodtak. A szertartás alatt beszélgető fiatalokat arra kérte Vági László, hogy legyenek olyan jók, mint a kenyér. Makón a Csanád vezér téri, szabad ég alatt tartott ünnepi ülés szónoka – Buzás Péter polgármester köszöntője, az új kenyér átadása és megáldása után – Gazdag János parlamenti képviselő volt. A szocialista honatya párhuzamot vont napjaink és Szent István ezer évvel ezelőtti Magyarországa között. Mint fogalmazott, az uniós csatlakozásból következően most is komoly feladatok, ugyanakkor nagy lehetőségek előtt is állunk. Ahhoz, hogy később rossz érzések nélkül tudjunk visszagondolni erre az időszakra, netán olyasmit alkossunk, mint a maga idejében Szent István, nemzeti összefogásra van szükség – fogalmazott. A polgármester, Buzás Péter átadta a városi kitüntetéseket. A Makó Város Közszolgálatáért kitüntető címet idén Kalászné Slajchó Editnek, az okmányiroda vezetőjének ítélte a képviselő-testület. Makó Város Sportjáért kitüntetéssel ismerték el György Ferenc, a városi kézilabdaklub női szakosztályvezetőjének és edzőjének munkáját, valamint Ivanics Géza nyugalmazott testnevelő tanár, sportember és edző tevékenységét. A Makó Város Nevelésügyéért kitüntető címet most hárman kapták meg: Bálint József, a Belvárosi Általános Iskola igazgatója, dr. Kiss Zsuzsanna, a Galamb József Szakközépiskola igazgatóhelyettese, valamint Suba Sándor, a József Attila Gimnázium idén nyugdíjba vonuló pedagógusa. Csulik Mária nyugalmazott kórházi főnővért a Makó Város Egészségügyéért címmel tüntették ki. Díszoklevelet adományozott a képviselő-testület a Makón is jól ismert nagyváradi írónőnek, F. Diósszilágyi Ibolyának írói munkásságáért és a magyar nyelv ápolásáért. Az ünnepség a tizedik makói nemzetközi fúvószenekari találkozó gálaműsorával ért véget, valamint az elmaradhatatlan tűzijátékkal, utcabállal. Búcsú Felgyőn Ünnepi szentmisével emlékeztek Felgyőn a templom névadójára, Szent Istvánra. A búcsú elsősorban egyházi ünnep a faluban, ám aki eljött, nem maradt vásárfia nélkül. Az Árpád-kori ősi település helyétől nem messze, a Geda-halom mellett felépített templom ma már szerves része Felgyő községnek, a faluképnek, miként a búcsú is, melyet az idén tizenegyedik alkalommal tartottak meg, s az ünnepi szentmisét a felgyőiek erre a napra kérték. Mivel eddig az volt szokásban, hogy a Szent István-templomban az augusztus 20-át követő első vasárnap tartották meg a búcsút, ezért az idén is egybegyűlnek a hívek 22-én délelőtt 10-kor – mint ezt Zsótér Antal kanonoktól megtudtuk. A falu népe és a vendégek a templomban imádkozva, énekelve emlékeztek az államalapító Szent Istvánra. A felgyői búcsúban sokkal több sátor sorakozott, mint néhány napja Csongrádon, s ki-ki válogathatott, mit is vegyen meg búcsúfiának. Felgyőn lassan újjáélednek a hagyományok.  Csongrádon pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartották meg a Szent István-napi ünnepséget a városháza és a Nagyboldogasszony-templom közötti történelmi levegőjű térben, ahol évekkel korábban felállították Tóth Béla Szent István lovas szobrát. Miután a térzenét adó Csongrád Városi Fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt, s Pozsár Ferenc elmondta az ünnephez illő verset, Bedő Tamás polgármester mondott ünnepi beszédet az egybegyűlt polgárok és a város vendégei előtt. Szólt arról, hogy a város erős gyökerekkel kötődik az államalapítás korszakához. Az itt lakó magyarok minden természeti és háborús pusztítás után sikerrel újjáépítették a várost. Ehhez erőt adott a helyhez való ragaszkodás és az összefogásban rejlő energia. A ma is építkező Csongrádon az összefogásra, a települést gyarapító összehangolt munkára ugyancsak nagy szükség van. S ehhez erőt meríthetünk a múltból is. Az idén Zsótér Antal kanonok, a Nagyboldogasszony-templom plébánosa két új búzából sütött kenyeret szentelt meg, s azért fohászkodott, hogy áldás kísérje mindazokat, akik mindennapi kenyerünket előteremtik. Az ünnepséget a Szózat zárta.