Gazdát cserélhet az egykori székház  Komoly döntés előtt a szentesi iparosok Ajánlja a cikket?         | 2004-08-18 | Balázsi Irén A szentesi iparosok szeptemberben döntenek arról, hogy visszakérik-e az egykori székházukat, ahol az államosítás óta művelődési ház működik. Az önkormányzat nem zárkózik el, hajlik a megegyezésre a mesterekkel. Lakodalmaknak is helyet adhatna a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagyterme. Fotó: Tésik Attila A rendszerváltozás óta időről időre megfogalmazódik a kérdés, hogy benyújtsák-e igényüket a szentesi iparosok az egykori székházukra, amelyet az elődeik építettek. Egy tollvonással elvették az Ady Endre utcai jogos jussukat az államosítás idején, és azóta ott működik a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A mesterek később az Arany János utcában új székházat emeltek maguknak, de az sokkal szerényebb az előzőnél. Mindenesetre nem könnyű döntés előtt áll az ipartestület, amelynek tagjai szeptemberi gyűlésükön tárgyalják meg az elnökség előterjesztését volt székházuk jövőjéről. Szirbik Imre polgármester lát esélyt a megegyezésre, ezt többször kinyilvánította. Az ipartestület elnöke, Bőhm Sándor azt mondta: nem elég visszakérni a Móricz Zsigmond Művelődési Házat, azt jó gazdaként működtetni is kell. Információja szerint az ottani civil szervezetek és művészeti csoportok a Tóth József utcai művelődési és ifjúsági házban kaphatnának helyet. Persze vannak előnyei és hátrányai is, ha visszakérnék a Móriczot. Az előbbiek inkább érzelmi indíttatásúak, azt nyomatékosítják: a maiak ragaszkodnak az elődök hagyatékához. Ha pedig ügyesen hasznosítják azt, a későbbiekben akár még valami pluszt is hozhat a jelképes konyhára. Az iparosság kártérítésének hátulütője szintén anyagi természetű. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház tudniillik alapos felújításra vár. Bőhm Sándor elmondása szerint csak a tetőszerkezet rendbehozatalára több tízmillió forintot kellene költeniük. Az épület korszerűsítésére a fedezetet részint abból lehetne előteremteni, ha a jelenlegi székházukat bérbe adnák, és igénybe vennék az ipartestület anyagi tartalékait is. Ehhez szerezhetnének még pályázati támogatást az önkormányzattal közösen. A mesterek tulajdonába ugyanis azért nem kerülhet a Móricz, mert akkor veszítenének az ügyleten. Kitalálták helyette azt a konstrukciót a várossal közösen, hogy a helyhatóság száz évre díjtalanul bérbe adná a Móriczot az ipartestületnek, amely így mentesülne a nagy alapterületű ház jelentős összegű építményadójának megfizetésétől. Adódik persze a kérdés, hogy a bérbeadás helyett miért nem értékesítik a jelenlegi székházukat. Bőhm Sándor azt mondta: az Arany János utcai ingatlant a rendszerváltozáskor ajándékba kapta az ipartestület a jogelődjétől, a Kiosztól. Ha eladnák a székházat, akkor jelentős összegű illetéket kellene kifizetniük. Amennyiben a tagság úgy dönt, hogy visszakéri a Móriczot, nem csak a mesterek otthona lenne. Az elnök szerint egyfajta közösségi házként működtetnék, amelyet akár lakodalmak és szórakoztató rendezvények megtartására is igénybe vehetnének a szentesiek. Három város jussa A csongrádi iparosok a múlt század kilencvenes éveinek elején kérték és kapták vissza az elődök hagyatékát, a Szentháromság téri székházukat. A hódmezővásárhelyi mesterek ingatlana az államosítás után tisztiklub lett, amelyet nem igényelhettek vissza kárpótlás címén. A Zrínyi utcai épületet kapták meg helyette, és azt újították fel központi támogatás és önerő felhasználásával. A makói iparosok egykoron még mozit is építettek. Visszakérték vagy tíz éve a kulturális létesítményt, amelyet az ipartestület működtet, s az utóbbi időkben már Páger Antal nevét viseli a filmszínház.