Athénból repülnek haza a galambok
 A nagymágocsi galambok is ott lesznek az olimpia megnyitóján

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-07-23 | Blahó Gabriella

Az olimpiai láng meggyújtásával egy időben Athénban több ezer galamb, köztük a nagymágocsi Bozó Antal madarai röppennek a levegőbe, s térnek haza. A szimbolikus látvány egyben verseny is: a nemzetközi galambászszövetség olimpiai kupát szervezett erre az alkalomra.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Bozó Antal galambját röpteti. Fotó: Tésik Attila
A nemzetközi szövetség olimpiai kupára hívta a postagalambászokat. Augusztus 13-án, a játékok megnyitóján tizennégy nemzet madarai röppennek a levegőbe a láng meggyújtásával egy időben Athénban – a béke jelképeként.

Soha vissza nem térő lehetőségnek tartják az athéni szereplést a nagymágocsi galambászok, köztük Bozó Antal. A faluban többen gondolták úgy, hogy jelentkeznek a felhívásra, mely a hazai szövetségen keresztül jutott el hozzájuk. A szélsebes szárnyasok ezer kilométernél sokkal messzebbre általában nem képesek repülni, ezért nem nevezhetett a versenyre például az Egyesült Államok, viszont érkeznek galambok hazánkon kívül Ausztriából, Máltáról, Törökországból és a balkáni államokból.

A nevezésnek még nincs vége, a hazai szövetségnél arra számítanak, hogy legalább hatszáz madarat küldünk itthonról. A sportolók öt galambot utaztatnak egy csapatban Athénbe, azokat speciális teherautó viszi el görög földre – csapatonként tíz euróért.

– A leggyorsabbnak ígérkező madár az úgynevezett élgalamb – magyarázza kedvelt jószágával kezében Bozó Antal, s hozzáteszi: a kék-tarka hímet remélhetőleg gyorsan követi két-két befutó. A faluból Fábián Attila, Repka Róbert és Tösmagi János is az indulók között van. A verseny várható eredményéről Bozó Antal nem akart találgatásokba bocsátkozni, hiszen az a szinte kiszámíthatatlan körülményektől függ. Egészen más viszonyok között térnek majd haza a szárnyasok a tengeren át például Máltára és a Kárpátokon át Románia északi részére. Szeged Athéntól légvonalban 965 kilométer, Mágocs pedig újabb ötven. Ezen a távon még sosem repültek a falubeli galambok, ezért is lesz újdonság az olimpia.

Útközben rendszerint csak inni szállnak le, s számítaniuk kell a vidékre jellemző ragadozók, sólymok, ölyvek támadásaira. Hogy mi különbözteti meg a parlagi galambot a postagalambtól, hozzá nem értő nehezen mondaná meg, a mágocsi szakértő szerint viszont egyértelműen látszik, hogy az utóbbinak tetszetősebb a tartása. A párjukhoz, fiókáikhoz igyekeznek haza a postagalambok, melyek között a hímet külön próbának is kiteszik a legújabb edzésmód szerint.

Nem engedik a tojó közelébe csak közvetlenül verseny előtt és után – feltételezésük szerint így nagyobb benne a vágy a hazatérésre. Az özvegyezésnek nevezett módszert még csak egy éve próbálgatja Bozó Antal, ezért kevés róla a tapasztalata. Azt viszont bizonyosan állítja, ha útközben súlyos sérülés nem éri a galambot, visszatalál. Nem véletlen, hogy a középkorban az arisztokrácia legmegbízhatóbb levelezési formája volt a postagalambküldés.

A béke szimbólumaként emlegetett repülő lények hatalmas teljesítményt produkálnak. Bozó Antal arra számít, hogy augusztus 14-ére hazaér a teljes csapat. A madarak érkeztét egy szerkezet jelzi, melynek csöngője bekapcsol, ha a galamb rálép a dúc kifutójára. Akkor a postagalambász leveszi lábáról a gyűrűt és a hitelesített órába teszi. Ez a szerkezet rögzíti az érkezés időpontját, a verseny bírái pedig ebből számolják ki a sebességet. A leggyorsabb szárnyas gazdája kapja a nemzetközi kupát. Mágocson úgy gondolják: ez az a verseny, melyben tényleg a részvétel a fontos.