|
Internetezni is lehet a
szentesi nagytemplomban
Egyháztörténet a bölcsőtől a koporsóig
|
|
|
Ajánlja a cikket?   |
|
| 2004-07-08 |
Balázsi Irén |
| |
 |
 Akadémikusok, polgármesterek és iskolaalapítók is voltak
a szentesi református egyházközségek lelkipásztorai és
tisztségviselői között, akiknek az életművét is bemutatja a főtéri
nagytemplom felújított karzatán rendezett állandó kiállítás. A
galériában helyet kapott egy információs pult is, ahol az összes
szentesi kiadvány fellelhető, sőt még internetezni is lehet.
 |
|
 |
 |
Kiállítások is helyet kapnak a felújított
karzaton Fotó: Tésik Attila | Ha az
Isten velünk, kicsoda ellenünk? címmel nyílt állandó kiállítás a
szentesi reformátusság múltjából a főtéri nagytemplom második
emeleti karzatán, amelynek a felújítása már befejeződött. Eddig
mintegy nyolcvanmillió forintot fordítottak az Alföld leghosszabb
hajójú műemlékének rendbehozatalára, s a már elvégzett munkák egyes
állomásait az időszaki tárlat dokumentálja. A kiállítótérben helyet
kapott még egy turisztikai-információs rész is, ahol a számítógép és
a televízió képernyőjén megtekinthető sok egyéb mellett az a film
is, amely a templom 2000-ben kezdődött felújítása előtti állapotot
mutatja be. A látogatók egyébként internetezhetnek is, ha még többet
szeretnének megtudni Szentesről.
A város és a reformátusság
jó kapcsolata különben régi időkre vezethető vissza. Most sem
nevezhető formálisnak az együttműködés az önkormányzat és a
nagytemplomi egyházközség között, hiszen – mint arról lapunkban is
írtunk – közösen pályáztak a felújítás folytatásához, illetve az
egyházi idősek otthona kialakításához szükséges forrás előteremtése
érdekében. A régebbi korokban viszont még polgármesterek is
kikerültek a reformátusságból: Kristó Nagy István és Burián Lajos
főgondnoki teendőket is ellátott az egyházközségben. S akkor még nem
is említettük az iskola- és templomépítő Kiss Bálint lelkészt, aki
Szalai Istvánnal együtt az Akadémia levelező tagja is volt.
A
legkorszerűbb biztonsági rendszerrel felszerelt templomi galéria
létrehozását egyébként segítette a vidékfejlesztési céltámogatásként
2001-ben és 2002-ben elnyert központi forrás, míg az egyháztörténeti
dokumentumok és tárgyi emlékek összegyűjtésében pedig sokat
fáradoztak a gyülekezeti tagok. A Kovách lelkipásztor házaspárnak jó
szolgálatot tett a tárlatrendezésnél a Koszta József Múzeum két
munkatársa, Mód László néprajzkutató és Vigh László főrestaurátor.
Az 1753-ban ónból készült úrasztali kanna láttán arra a
következtetésre jutottunk Kovách Péterrel, hogy a tízliteres
edényből 3-4 ezer hívőnek juthatott úrvacsoraosztáskor. Manapság
viszont nyolcvanan-százan vesznek úrvacsorát egy-egy
alkalommal.
|
 |
|
|
 |
| |