Kegyelemdöfés a vadászatnak az uniós csatlakozás  A nagy hírű derekegyházi társaságnál egyre több a magyar Ajánlja a cikket?         | 2004-03-27 | Blahó Gabriella Az unióhoz való csatlakozás megadja a kegyelemdöfést a vadászati turizmusnak: az itt elejtett és külföldre vitt trófeákért egy hónap múlva 25 százalékos áfát kell fizetni. A derekegyházi vadászház vendégeinek még több, mint fele nyugat-európai, de a társaságnál egyre több tehetős magyar fordul meg. Egy fácán lelövéséért 2800-3000 forintot fizetnek Derekegyházon is. Fotó: Tésik Attila A külföldre vitt trófea eddig exportcikknek számított, nem kellett utána adót fizetni. Az uniós csatlakozás napjától viszont huszonöt százalék áfa terheli a költségeket: az április közepén kezdődő következő vadászati szezonban két hétig még kifizetődőbb őzet elejteni. Vízhányó László, a Dalerd Rt. szegedi erdészetének igazgatója abban bízik, hogy a csatlakozás nemcsak hátrányokkal, hanem előnyökkel is jár a vendégvadászok számára: a határon nem lesznek szigorú ellenőrzések. Úgy tapasztalta, a természetvédők aktivitása miatt bevezetett szigorítások vetették vissza valamelyest az itáliai vendégek kedvét, a vadászati turizmus csökkenésének hatását az igazgatósághoz tartozó Derekegyházon is érzik. A derekegyházi vendégeknek hatvan százaléka külföldi: osztrák, német, olasz vadász. Ám egyre többen a szomszédos országokat választják, ha hódolni szeretnének szenvedélyüknek. Szlovákiában szintén 10-13 eurót – 2500-3200 forintot – adnak egyetlen fácán lelövéséért, de ott egyelőre a kapcsolódó szolgáltatások olcsóbbak, Romániában viszont annál is kevesebbet kérnek a férfias játékért. Vízhányó úgy látja, a hazai társaságokat egyre inkább a hazai vadászok választják. Kialakult egy tehetős réteg: több tízezer magyar vadász hajlandó kicsivel többet fizetni azért, hogy itthon lőjön. A derekegyházi földek azért is nagyon alkalmasak vadászatra, mert az állatállomány kedvező gyarapodásához és a zsákmány kalandos elejtéséhez egyaránt hozzájárulnak. A rétekkel, erdőkkel, csatornákkal, cserjésekkel tagolt területet eredetileg a Károlyiak alakították ki erre a célra. Szűcs Zoltán, a vadászház vezetője elmondta, hogy a most kezdődő szezonban őzre egészen az őzek párzásáig, az úgynevezett üzekedésig lehet lőni. Tavasszal körülbelül egy hónapig tartózkodik itt a szalonka, vonul délről észak felé, amikor puskavégre kapható. A legnagyobb számban természetesen fácánra vadásznak a falu mellett, de a terítéken szerepel nyúl, esetenként vaddisznó. Nagyvadakat leginkább a Dunántúlon lehet találni, egy jobb szarvasbika elejtéséért egymillió forintot is ad az, aki szeret vadászni. – A világranglista hetedik legnagyobb őzbakját mégis Derekegyházon lőtték 2000 tavaszán – meséli Vízhányó László, aki a sikeres vadász nevét nem árulta el. Az erdészet igazgatója szerint Magyarország vadászati nagyhatalmi szerepe átalakulóban van: hamarosan szinte ugyanannyiba kerül itt vadászni, mint Afrikában. A távoli földrészen való kaland árát számításai szerint csak az útiköltség növeli meg, mely egyre csökken a fapados repülőgéppel való utazási lehetőségnek köszönhetően. A hazai nemzetgazdaságnak évente hét-nyolc milliárd forint bevételt jelentő vadászat megtartja a helyét az egyre több tehetős magyar vadásznak köszönhetően, akik sportból sem mondanak le a szenvedélyükről.