Mentőöv az önkorlátozás  Lehetetlen helyzetben a baromfitermelők és a feldolgozók Ajánlja a cikket?         | 2003-10-27 | Fekete Klára Az ágazat összeomlásának elkerülése érdekében önkorlátozásról állapodtak meg a Baromfi Terméktanács tagjai, köztük a szentesi Hungerit Rt. A termelők jó része már leállt. Manapság a tenyésztőknek nincs okuk mosolyra. Fotó: Schmidt Andrea Csak az önkorlátozás, a termelés ésszerű csökkentése mentheti meg a magyar baromfiágazatot – jelentette ki a napokban Nagy György, a Baromfi Terméktanács elnöke. Az uniós csatlakozás ugyanis – legalábbis ami a támogatást illeti – nem sok jót hoz a baromfiiparnak. A terméktanács egy héttel ezelőtt döntött az önkorlátozó intézkedésekről. A tagok lemondtak a termelés növeléséről, sőt a kacsaágazatban az idei 20 százalékos kényszerű visszalépés után jövőre további 40 százalékos termeléscsökkentésről egyeztek meg. Libából pedig 20 százalékkal kevesebbet dolgoznak majd fel, mint ebben az évben – mondta Magyar József, a Hungerit Rt. vezérigazgatója. Azok, akik nem rendelkeznek szerződéssel, a jövőben nem számíthatnak arra, hogy a feldolgozók árut vesznek át tőlük, így ők nagy valószínűséggel kiesnek a piaci rostán. A feldolgozókat természetesen ugyanolyan érzékenyen érinti a határozat, hiszen árbevételük kisebb lesz – mondta még Magyar József. A kübekházi gazdaság, amikor még tele voltak az ólak baromfival. Fotó: Karnok Csaba A korlátozással kapcsolatban kifejtette, azért kénytelenek megtenni ezt a lépést, hogy elkerüljék a túltermelést, és az árak visszaálljanak arra a szintre, amely tisztességes megélhetést biztosít. Ez pillanatnyilag az egyetlen kiút a szakma számára. Noha a terméktanács csirkére nem vezeti be a korlátozást (igaz, termelésnövekedést sem javasol), a termelők mégis tele vannak panasszal. Az az egyöntetű vélemény, hogy már nem kell önkorlátozást bevezetni, mivel az megtörtént, leálltak, nem tartanak csirkét, helyzetük ellehetetlenült. Még a kübekházi bemutató gazdaságban, a Szirovicza Péterné vezette Állatszálloda Kft.-ben is üresek az ólak. Mint ahogy azt a gazdaság vezetője elmondta, idén 50 ezer libát és 100 ezer csirkét adtak el, de többet nem nevelnek. Egy kiló csirkét a feldolgozók 173 forintért vettek át, miközben az önköltségi ár 180 forint. Itt a tél, az energiaárakat végképp képtelenek kigazdálkodni, a feldolgozók pedig nem fizetnek. Szakértők szerint a baromfiipari korlátozás sajnos nem jár számottevő termelői-fogyasztói áremeléssel, mert a fogyasztói piacot uraló üzletláncok alacsonyan tartják az árakat, ráadásul az uniós csatlakozás időpontjától korlátozás nélkül importálhatják az unióból a baromfihúst. A kereskedelmi láncok részesedése egyre nő a baromfi-értékesítésben: tíz éve az emberek még a baromfitermékek 82 százalékát vásárolták a kisebb üzletekben, mára ez az arány 30 százalék alá csökkent. A termelői szándék önmagában kevés – az ágazat az államtól is segítséget vár, hogy rend és esélyegyenlőség érvényesüljön a hazai piacon. A terméktanács szerint be kellene záratni a piac ötödét magukénak tudó fekete-, illetve szürkefeldolgozókat. Ha ezek a vágóhidak megszűnnének, két műszakban dolgozhatnának az egészségügyi engedéllyel rendelkező feldolgozók és a nemzetközi piacon is versenyképes lehetne a magyar baromfi