Az aszály betette a kaput  Farkas szerint a Kinizsinek nincs szégyellnivalója Ajánlja a cikket?         | 2003-10-25 | Blahó Gabriella A nyári aszály tovább rontott a mezőgazdaság helyzetén. A Kinizsi 2000 Rt. vezérigazgatója, Farkas Sándor országgyűlési képviselő szerint a kormány adósságspirálba kényszeríti a gazdálkodókat. A társaság vezetője ugyanakkor cáfolja, hogy a cég súlyos anyagi gondokkal küszködne. Farkas Sándor: A Kinizsi Rt. azért jó esélyekkel várja a csatlakozást. Fotó: Tésik Attila – Nem hivatalos értesüléseink szerint a Kinizsi 2000 Rt. adósságállománya mintegy 800 millió forint, melynek a fele köztartozás. Igaz ez? – Hazugság. Köztartozásunk nincs: ha kölcsönt vesz fel valaki, a bank számára köztartozásmentes igazolást is be kell nyújtania, következésképpen nem is lehetne hitelünk, amely most összesen kétszázmillió. Ez egy ekkora vállalkozás esetében természetes, nem a mi társaságunk az egyedüli, mely ilyen módon kénytelen gazdálkodni. Ha a bank nem lát garanciát a visszafizetésre, nem ad kölcsönt. – A mezőgazdasági vállalkozások sikeressége az időjárás és a kormány hozzáállásán múlik. Melyikkel állunk jobban? – Mindkettővel rosszul állunk. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, a cég mindent megtett annak érdekében, hogy az időjárás okozta károkat kiküszöbölje vagy tompítsa. Idén kétmillió köbméter vizet juttattunk ki a területeinkre, emiatt aszálykárosak nem is lettünk, ezért az e címen igyényelhető hitelt csak minimális mértékben tudjuk igénybe venni. A kukoricatermésünk jobb, mint a megyei átlag. A zöldborsó és a csemegekukorica esetében a termésátlag jó közepes lett, úgy gondolom, nincs szégyenkeznivalónk. A gabonafélék ára elfogadható mértékben emelkedett, de ez várhatóan nem kompenzálja a terméskiesést. Amikor a mezőgazdaság súlyos helyzetéről beszélek a parlamentben, nem csak az ellenzéki képviselő szól belőlem, hanem a társaság vezetője is. Egyértelmű, hogy a kormány az aszálykárok enyhítésére minimális segítséget nyújtott: olyan feltételeket szabott az aszálykáros hiteleknél, melyeket nagyon nehéz kigazdálkodni. Ez az eljárás adósságspirálba kergeti a gazdálkodókat. Nagy ígéretek hangzottak el az öntözővíz-támogatásról, amit én elhittem, reméltem. A hiszékenységemnek itt a vége. – Az rt. vezetőjének ezek szerint mindenre fel kell készülnie... – Arra is, amiről nem tudom, hogy van. – 2004 a csatlakozás éve. A társaság milyen kondícióban várja a gazdasági, politikai eseményt? – Sosem az uniós csatlakozásra készülünk. Az a célunk, hogy életben tartsuk a társaságunkat. A térségben minden évben mi fizetjük a tulajdonosainknak a legmagasabb földbérleti díjat. Vállaltuk, ezután is vállaljuk. Azért mondom: a kósza hírek az üzleti eredményeinkről alaptalanok. Folyamatosan fejlesztettük a műszaki hátterünket, az elmúlt három évben sokkal nagyobb mennyiségű műtrágyát használtunk fel, mint eddig bármikor, minőségbiztosítási mérőkön szerepeltünk, sikerrel. – Csongrád megye, s ezen belül a szentesi kistérség rendkívül elmaradott a Területi információs füzetekben publikált adatok szerint. Lát ebből a helyzetből kiutat? – Ez tíz évvel ezelőtt is így volt, sajnos, nem látok kitörési pontot. Hiányzik a fejlesztési program, s azok a vállalkozások, amelyek lendíthetnének a gazdaság szekerén, máshová költöznek: ez nem csak a kistérségi településekre érvényes, hanem meggyőződésem szerint Szentesre is; nem látni az önkormányzat segítő szándékát. A csatlakozás után Csongrád megye az unió határa, végvár lesz. Úgy gondolom, tovább romlanak az esélyei.